fbpx

Csak egy Törökmogyorófa van, ami Rákóczi nevét viseli, a terebélyes koronájú aggastyán Romhány mellett áll egy dombon több, mint 300 éve.

II. Rákóczi Ferenc alakja mindig fontos volt a település életében. „A nép nagyon ragaszkodik a fejedelemhez, ezért a fa is nagy összetartó erő”- foglalta össze a kapcsolatot Hajdú István. Ő volt az, aki meglátta, hogy ez a település határain túl is igaz, az ő kezdeményezésére született meg a Rákóczi-emlékfák településeinek országos találkozója, amely Zalától Hajdú-Bihar megyéig köti össze az ország egymástól távoli szegleteit.

Fotó: MTI – Komka Péter

A Rákóczi szabadságharc végjátéka zajlott Romhány mellett, az utolsó jelentős csatában ott néztek farkasszemet a kuruc szabadságharcosok az osztrák császári csapatokkal. Nem tudták legyűrni egymást, de az eredmény előre vetítette Rákóczi végső vereségét. Vannak, akik szerint a fa mellől szemlélte a fejedelem a csapatait, de Hajdú István valószínűbbnek tartja, hogy Rákóczi a bajtársával, Jávorka Ádámmal küldte a fát rodostói száműzetéséből a döntő csata helyszínére.

Égig érő fák című sorozatunkban kivételes fákat mutatunk be: történetükből kiderül, mi mindent köszönhetünk nekik tiszta levegőn, hűs árnyékon kívül. Közösségeket építenek és tartanak össze, élményeket adnak, példát mutatnak. Figyeljünk rájuk!

A mogyorófához vezető Rákóczi úton talán néha még a fejedelem szelleme is megfordul. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ablakából ellátni a Rákóczi-fáig, a Rákóczi-túra minden évben érinti. A Rákóczi-emléknapot az iskolanappal együtt évente megünneplik, ilyenkor a vállalkozó kedvű gyerekek megkongathatják a Rákóczi-harangot. A Rákóczi-fa alatt tanösvény vezet, alatta gyűjtögethető a mogyoró.

A fejedelem kultusza országszerte jelentős, számos településen találunk Rákóczi-emlékfát. Amikor Hajdú István elkezdte járni a településeket azzal a gondolattal, hogy jó lenne valahogy összekapcsolni őket, még nem volt egyértelmű célja. Mindenhol lelkesen fogadták, az önkormányzatok is támogatóak voltak, és lassan megszületett az ötlet, hogy évente kétszer találkozzon a 16 település.

Rákóczi emlékfa találkozó Sajósenyén (Fotó: Hajdú István)

A beszélgetéssel, ünnepléssel összekötött találkozókat mindig máshol tartják, 2016 októberében volt az első Romhányban. Minden vendéglátó településen elültetnek egy facsemetét a Rákóczi-fák fajaiból, így már négy településen van emlékfasor. Hajdú István azt meséli, csodálatos látni azt a baráti közeledést, ahogyan egymást fogadják a települések, és az összefogást, amivel az ünnepségeket bonyolítják a vendéglátók. Legutóbb Sajósenyén például éjjel zajlott a disznóvágás, hogy másnap friss finomságokkal várhassák az érkezőket.

Néhány év múlva 16 településen őrzi majd egy-egy fasor nem csak a szabadságharcos fejedelem emlékét, hanem a települések egymásra találását, közösséggé válását is. Kiderült, hogy a távolságok áthidalhatóak és érdemes is áthidalni őket. II. Rákóczi Ferenc nem csak szabad, de egységes országért is harcolt, most kultikus alakja alatt valami ehhez közelítő formálódik.


Ezt is érdemes elolvasni!

Újjászületett a 300 éves berkenye

A világokat rejtő hárs – egy fa, amit gyerekek fogadtak örökbe