Menü
Sorozatok
„Sokkal többről van szó, mint végigjárni egy utat” – a túrázás közösségszervező erejéről

Közösségek

„Sokkal többről van szó, mint végigjárni egy utat” – a túrázás közösségszervező erejéről

A túrázás nem magányos műfaj. Három természetjáró közösséggel indulunk útnak, hogy megtudjuk, ki mit keres, és mit talál az erdőben.

Van, aki jól összeszokott társasággal járja a természetet, s olyan is akad, aki azért kirándul, hogy barátokra találjon. Van, akit a természet csendje vonz, vagy az, hogy jobban megismerje az országot, ahol él.

Az erdő mindenkié

A Természetjáró Bakancsos Klub a közel 8 ezer lelkes Ács kiránduló közössége. A legfiatalabb tagok alsó tagozatos általános iskolások, a legidősebbek pedig nyugdíjasok. „Összejöveteleinken a nagy létszám ellenére is családias hangulat uralkodik” – mondja Tóth János, az egyesület elnöke. „Büszkék vagyunk arra, hogy a gyerekeket nyugodt szívvel engedik el a szülők a programjainkra, mert megbíznak bennünk”.

Fotó: Természetjáró Bakancsos Klub

A 140 éves múltra visszatekintő Magyar Természetjárók Szövetsége (MTSZ) a hagyományos természetjárást képviseli, közönsége is idősebb: a tagok átlagéletkora 55-60 év körül mozog. „Több a 80 éves túrázónk, mint 20-30 éves” – meséli Németh Csaba, az MTSZ szakmai vezetője. Úgy látja, hogy az idősebbeknek nemcsak a tempója más, hanem a természetjárást is másként élik meg, mint a fiatalabbak. „Egy idősebb, tapasztaltabb túravezető nem a fafelismerő mobilapplikációt használja majd, hanem a saját tudásából, tapasztalataiból merít. Ezenkívül azok, akik már régebb óta járják az erdőt, óhatatlanul mást keresnek, mint azok, akik csak nemrég kezdték meg a felfedezést. Ahogy az ember egyre tapasztaltabb természetjáró lesz, úgy vágyik egyre távolabb, egyre csendesebb helyekre.”

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető

Az angol nyelvű túravezetést kínáló Budapest Hikers túráit főleg a fiatalabb, 20-30 év közötti korosztály keresi, de ez sem törvényszerű. „A legfiatalabb kirándulónk 6 éves volt, a legidősebb pedig több mint 70. Mondanom sem kell, hogy a 70 éves résztvevő lehagyott szinte mindenkit” – meséli nevetve Kecskés D. Ágnes.

Természetjárók a város szolgálatában

Az ácsi Természetjáró Bakancsos Klub azért jött létre a kilencvenes évek elején, hogy közösséget és hasznos szabadidős elfoglaltságot nyújtson a város fiataljainak. „Az alapítók maguk is fiatalok voltak, közülük sokan nem is gondolták ezt komolyan” – meséli Tóth János elnök. Azóta viszont megkomolyodott az elhatározás és az egyesület is; az idén 25 éves, több mint 100 tagot számláló csapat mára Ács legjelentősebb civil szervezetévé vált.

A túraszervezés már csak egy a sokféle tevékenység közül: a Bakancsos Klub ugyanis az évek során egyre több közösségi feladatot vállalt magára a településen. „A nevünk a közel három évtizede, 18 éves fejjel megálmodott, sportos egyesületet sugall. De mi nemcsak a természetet járjuk.”

Fotó: Természetjáró Bakancsos Klub

A növényeket, állatokat és a környezetvédelmet játékos vetélkedők formájában viszik a város iskoláiba, óvodáiba. Járják a szűkebb és tágabb környéket, külföldre is rendszeresen hívják őket. Minden hétvégén csinálnak valamit: hol szemetet szednek, hol adománygyűjtést szerveznek – gyakran mindezt túrázással összekötve. „Szervezünk kirándulásokat iskoláknak, cégeknek. A legkedvesebb programjaink egyike volt a 20 éven át szervezett Barlangász tábor, melynek keretében rászoruló, és nem rászoruló gyermekeket táboroztattunk Tésen. Sokan közülük már felnőttek, többgyermekes szülők, és itt vannak velünk az egyesületben.”

Emellett természetesen folyik a ’turistáskodás’ is. „Többen járjuk az Országos Kéktúrát – az a terv, hogy néhányunknak az egyesület ünnepi közgyűlésén adjuk át a Kéktúra jelvényeket.”

A tagokat sokkal több köti össze, mint a túrázás szeretete. „Nagyon sokat vagyunk együtt a különféle rendezvények miatt” – meséli János. „Klubtagnak lenni sok elfoglaltságot jelent, persze attól függ, hogy ki mennyit tesz a közösbe. Vannak, akik nagyon aktívak: szinte mindenhol ott vannak, napi szinten szervezik, tervezik az egyesület életét – ők a klub motorjai. Meg vannak a kényelmesebbek, akik csak az őket érintő eseményekre jönnek.”

Fotó: Természetjáró Bakancsos Klub

A nyilvános események mellett pedig ott vannak a névnapozások, vagy a szülinapozások is. „Bátran ki merem jelenteni, hogy mi barátok vagyunk, de valószínűleg a ’második család’ meghatározás is megállná a helyét” – teszi hozzá.

Túrázás közben nemcsak barátokat, szerelemet is találhatsz

A Budapest Hikers a kirándulótársak keresésének igényéből született. „A legtöbb közeli ismerősöm sajnos nem igazán szeret túrázni” – meséli Kecskés D. Ágnes alapító. „Eljutottam arra a pontra, hogy inkább hasonló gondolkodású ’idegenekkel’ megyek el kirándulni. Az első túrára két nap után már több, mint 170-en jeleztek vissza. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy talán nem vagyok egyedül ezzel az igényemmel.”

Ágnes és csapata három éve szervezi a multikulti túrákat, az érdeklődés pedig hatalmas. Az 50 fős létszámkorlát mindig pillanatok alatt betelik, sokan szorulnak várólistára. Főleg Erasmusos diákok és Budapesten élő külföldiek jönnek, jellemzően azért, hogy új embereket ismerhessenek meg. „A Budapest Hikers eseményei a természet szeretete mellett a találkozásokról szólnak. Sokan, sokféle emberek fordulnak meg a kirándulásokon – eddig több mint 50 féle nemzetiség képviseltette magát.”

Fotó: Budapest Hikers

A túrák közösségformáló hatása nagyon erős. „Aki egyszer már részt vett egy túránkon és nem költözött el egy másik országba, vissza szokott jönni kirándulni. Az is sokszor előfordul, hogy a kiránduláson megismertekkel találkoznak külön a későbbiekben.” Persze nemcsak barátságok, hanem gyakran szerelmek is szövődnek a túrákon.  „Számomra az egyik legszebb történet az, hogy egy kiránduláson ismertem meg a páromat is, és nem én vagyok az egyetlen, aki a túrán barátok mellett szerelemre is talált.”

A túrázás eszménye

A Magyar Természetjárók Szövetségének küldetése kettős. Egyrészt ugyanolyan túrázó közösség, mint a Budapest Hikers vagy a Bakancsos Klub. Csak sokkal többen vannak és a tagok elsősorban nem a közösséghez kötődnek, hanem a túrázás eszményéhez.

Másrészt az MTSZ érdekvédelmi szakmai szervezetként is működik: felel az Országos Kéktúráért, általában a magyar túraútvonalak karbantartásáért és fejlesztéséért; továbbá a különböző erdőgazdálkodási, vadvédelemmel kapcsolatos ügyekért és minden, a természetjárással kapcsolatos érdekvédelmi kérdésért. „Azt látjuk, hogy az emberek megijednek, ha azt hallják: szervezett természetjárás. Pedig szükség van némi kontrollra: 25 ezer kilométernyi túraútvonalat nem lehet másként felügyelni” – meséli Németh Csaba, az MTSZ szakmai vezetője.

A magyar túraútvonalak állapota attól függ, hogy mennyire aktív abban a térségben a szervezett természetjárás. Elég egyenlőtlenül oszlik el a magyar túraút-hálózat, például Csongrád megyében alig pár száz km, míg a Bükkben több mint 2 ezer kilométernyi út van. A Kéktúra különösen jó állapotban van, néhány éve uniós pályázatból felújították.

Fotó: wikipedia

A kirándulás az egyik legnépszerűbb, legkönnyebben elérhető kikapcsolódás, testmozgás. Évről-évre nő a természetjárók száma: a Pilisi Parkerdő látogatottsága például 10 millióról 25 millióra nőtt az elmúlt néhány évben. „Ez hatalmas volumen – többségük kezdő- vagy hobbitúrázó, akik nem veszik túl komolyan a dolgot, nincsen tisztában a túrázás szabályaival, alapjaival. A mi feladatunk, hogy meghonosítsuk a túrázás kultúráját. Vegyük például a szemetelést. A Pilisben sorra szerelik le az erdei szemeteseket. Nyugat-Európa legtöbb országában az a bevett gyakorlat, hogy a kiránduló magával viszi a szemetet és olyan helyen dobja el, ahol megoldott a szemétszállítás. Az erdőben a kukák hamar megtelnek, az állatok pillanatok alatt kitúrják, a szél elhordja – csak bajt okoz. Persze minderre fel is kell hívnunk az emberek figyelmét: meg kell magyarázni, hogy mit miért csinálunk.”

Indulj el egy úton…

Akik rendszeresen túráznak, egyetértenek abban, hogy a természetjárás több mint sport: sokkal inkább szemlélet, életforma. „Sokkal többről van szó, mint hogy végigjárunk egy utat – az csak szimpla sportteljesítmény lenne. A túrázás sokkal összetettebb: megismerkedünk előtte az adott útvonal jellegzetességeivel, mind a természeti, mind az épített értékekkel. Keresünk ismerősöket, az adott tájon, megismerkedünk a népszokásokkal” – hangsúlyozza a Bakancsos Klub elnöke.

Fotó: Budapest Hikers

Az MTSZ szakmai vezetője is hasonlóan vélekedik. „Amikor bejárjuk az országot, magunkat is megismerjük egy picit. Azt gondolom, hogy például aki teljesíti a Kék túrát, más ember lesz egy kicsit – más szemmel fog nézni az országra, a világra.”

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.


Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!