Menü
Sorozatok
Miért nem beszélünk idegen nyelveket? – Az öt legfontosabb tényező

Iskola

Miért nem beszélünk idegen nyelveket? – Az öt legfontosabb tényező

Kevesen beszélnek idegen nyelvet Magyarországon, jóval kevesebben mint más uniós államokban. Mi lehet ennek az oka? Összeszedjük a legfontosabb magyarázatokat – a végén pedig az olvasók szavazatai döntenek.

A magyarok több mint fele egyáltalán nem beszél idegen nyelvet. Ezzel bőven az uniós átlag alatt vagyunk – az Eurostat adatai szerint csak Nagy-Britanniában és Romániában beszélnek kevesebben idegen nyelvet, mint nálunk. A kettő vagy annál több idegen nyelvet beszélők aránya (11,1% ill. 2,7%) szintén elmaradt az EU átlagától (21 % ill. 8,7%).

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető, ide kattintva.

Az Eurobarometer adatai is összecsengenek a fenti eredményekkel. A magyarok nyelvismereti készségei is jóval az EU átlag alattiak: 2012-ben mindössze a magyarok negyede volt képes idegen nyelvű híreket követni tévében vagy rádióban, s mindössze 13% olvasott idegen nyelven – az EU átlag mindkét esetben a magyar érték közel duplája.

Fotó: pixabay

Jellemzően a magasan képzett, vezető beosztású szellemi dolgozók, vállalkozók beszélnek idegen nyelveket és a nyelvtudásuk is nekik a legmagasabb szintű. Míg a kevésbé iskolázottak közt 80% felett van azok aránya, akik csak az anyanyelvükön tudnak kommunikálni, a menedzserek, szellemi dolgozók és vállalkozók 40 százaléka folyékonyan beszéli az általa legjobban ismert nyelvet. (KSH, 2011) A magyar diplomások nyelvtudása kevésbé marad el az EU átlagtól, de ők is kevesebben beszélnek idegen nyelveket és alacsonyabb szinten, mint más európai országokban a magas presztízsű munkát végzők.

Egymillióval többen tudnak idegen nyelveket mint 10 éve

A sok szomorú szám mellett van okunk az elégedettségre is. 2007 és 2016 között sokat javult a magyarok nyelvtudása. A 25-64 éveseket nézve Portugália után Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a legalább egy idegen nyelvet beszélők száma. Míg 2007-ben minden negyedik ember tudott más nyelven, 2016-ban már több mint 40% – ez a növekedés több mint 1 millió embert jelent.

A legfiatalabb, 25-34 éves korosztályban pedig a magyarok nyelvtudása bővült a legnagyobb mértékben – 20 százalékkal.

Rohamtempóban elkezdődött a nyelvtudásbeli hátrány ledolgozása. Érdemes részletesen elemezni, hogyan nőtt több mint 1 millióval a más nyelven megszólalni tudók száma. Most azonban fókuszáljunk arra, mi lehet amögött, hogy a lemaradásunk még mindig tetemes.

Forrás: Eurostat

 

Miért olyan nehéz?

Hiába kezdtük el ledolgozni nyelvtudásbeli hátrányunkat, még mindig a leginkább saját nyelvébe zárt nemzetek közé tartozunk. Mi lehet ennek az oka? Öt lehetséges magyarázatot, illetve a mellettük és ellenük szóló érveket gyűjtjük össze.

A rossz nyelvoktatás a hibás?

Igen. Az iskolákban nem a nyelvet, hanem a tananyagot oktatják. Egy elemzés szerint a frontális oktatás magolásra épít, a nyelvtanra koncentrál. Az órákon a diákok számára legunalmasabb módszerek (a hangos felolvasás, fordítás, nyelvtani gyakorlat) a leggyakoribbak és abból van a legkevesebb, amit élvezni lehet tanulás közben (videonézés, társalgás, szerepjáték, nyelvi játékok). A középiskola előtt a tanárok sem veszik igazán komolyan a nyelvoktatást.

Fotó: pixabay

Nem. Nemzetközi összehasonlításban az iskolai nyelvórák száma nem alacsony, emellett rengeteg lehetőség van nyelvet tanulni az oktatási rendszeren kívül – és a fizetős nyelvtanulás fő költsége nem a pénz, hanem a tanuláshoz szükséges idő. A tanároknak a világpiac egésze kínál könnyen átvehető tananyagokat. A nyelvet tudók száma pedig rohamtempóban nő – ez pedig jól működő nyelvoktatásra utal.

Az oktatási rendszer egésze a hibás?

Igen. A diákok tudását nagyon erősen meghatározza a szülők társadalmi háttere Magyarországon. Egyrészt a jobb iskolák felé mozognak a gyerekük neveltetését fontosnak tartó, a helyi társadalomban jobban elismert emberek, és a maradék jut azoknak, akik nem akarnak, vagy nem tudnak küzdeni. Másrészt nagyon nagy részben a szülőn múlik, hogy mi ragad a gyerekre az iskola évei alatt (ahogy erről korábban írtunk). Ezért ha anyu vagy apu nem áll bele, hogy a gyerek megtanulja a nyelvet, akkor nehezen maradnak meg a szavak a fejében.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Nem. A magyarok nyelvtudás szempontjából sokkal hátrébb szerepelnek a nemzetközi rangsorban, mint más mérések szerint. A legalább egy idegen nyelvet beszélő 25-34 évesek aránya 2007 és 2016 között 40-ről 60 százalékra nőtt – ez arra utal, hogy az oktatási rendszer minden baja ellenére is más országban nem látható mértékben nőtt a fiatalok nyelvtudása.

Azért nem tudnak többen idegen nyelveket, mert szegény és képzetlen a magyar társadalom?

Igen. Magyarországon az átlagjövedelem jóval az európai átlag alatt van (adatok itt). Ennek következtében sok a nélkülözésben élő ember. Lakosságon belüli arányuk 25 % – két és félszer nagyobb, mint az uniós átlag (adatok itt). Ugyancsak rendkívül sokan vannak azok, akik nem tanulnak meg rendesen olvasni – a 15 évesek negyede nem üti meg azt a szintet, ami a középiskola rendes elvégzéséhez szükséges (ahogy erről korábban írtunk). Az idegen nyelv elérhetetlen luxus azoknak, akik számára a hétköznapi élet szervezése vagy az olvasás is nehézséget okoz.

Nem. Habár Magyarországon kevesebb a magas végzettségű ember, mint az uniós átlag (adatok itt), azonban arányuk nem tér el nagyságrendileg a többi régióbeli országtól, ahol jóval többen beszélnek idegen nyelvet. Ugyanez igaz az egy háztartásra jutó fogyasztásra (adatok itt). A jövedelmi egyenlőtlenségek pedig (adatok itt) kisebbek mint az uniós átlag. Azaz társadalmi jellemzőink alapján nem vagyunk különlegesek a többi hozzánk hasonló sorsú országnál – csak kevésbé beszélünk idegen nyelvet.

Sokkal idegenebbek nekünk más országok nyelvei?

Igen. A magyar nyelv logikája, szókincse teljesen eltér a többi európai nyelvtől, ezért számunkra sokkal több időt és energiát igényel a nyelvtanulás. Azt mondják, a holland olyan, mint amikor egy részeg angol tengerész próbál németül beszélni. Egy szláv anyanyelvűnek sokkal nagyobb energiájába kerül elfelejtenie az oroszt, ami nálunk nemzedékekről pergett le a vizsga másnapján. Ha megnézzük, melyik országban milyen idegen nyelveket beszélnek, azt látjuk, hogy tekintélyes részesedése van a rokon nyelveknek.

Nem. A leggyakoribb idegen nyelveken, mint amilyen az angol és a német az alapokig eljutni nem olyan nehéz. Azonban Magyarországon ezeket a nyelveket is viszonylag kevesen beszélik. Másrészt, hiába nagy a különbség, mondjuk a magyar és az angol között, ez sok más esetben is igaz. A hasonlóan nehéz és egzotikus nyelvű finneknél az emberek 92 százaléka beszél idegen nyelvet – ez a magyar érték duplája.

Történelmi okokból idegenkedünk a nyelvektől?

Igen. Sok országban az idegen nyelvtudást megdobják a nemzeti kisebbségek. Szlovákiában például a lakosság 6 százaléka beszéli a szlovákot mint idegen nyelvet, 3,5 százalék pedig a magyart (egyébként a listavezető a cseh nyelv 25 százalékkal.) Magyarországon ez a nyelvi keveredés Trianon után minimálisra csökkent, a második világháború utáni kitelepítéseket követően pedig szinte teljesen eltűnt. Emellett a Habsburg időkben bennünk volt a virtus, hogy ne beszéljünk németül (akkor már inkább latinul), később pedig, hogy ellenálljunk az orosz nyelv nyomásának. Arra, aki szlovákul, románul vagy valamelyik délszláv nyelven tanulna, ma is elég furcsán nézünk – ahogy a monarchia idején vagy előtte sem volt divat az egyszerű emberek nyelvével foglalkozni.

Nem. Pest-Buda németül beszélt 150 éve, ma is több százezer ember identitásának fontos eleme a sváb származás. Ha ehhez hozzávesszük a magyar-német gazdasági kapcsolatokat, a Balaton Zimmer Frei korszakát, akkor nehéz történelmi okokkal indokolni, hogy Finnországban vagy Svédországban miért beszélnek többen németül, mint nálunk. Ugyanilyen nagy kihívás azt megmagyarázni, hogy Romániában vagy Litvániában miért tudnak többen angolul, mint Magyarországon.

Mit veszítünk?

Régi mondás: annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz. Az, aki ismer idegen nyelveket, jobban eligazodik más kultúrákban, számára sokkal nagyobb és színesebb a nézni-, olvasnivalók tárháza. Könnyebben talál munkát külföldön, értékesebb munkaerőnek számít itthon.  Emellett pszichológiai kutatások (itt és itt) szerint az idegen nyelvet jól beszélők könnyebben tűrik a bizonytalanságot, nyitottabbak, jobban tudnak fókuszálni, védettebbek az öregkori demencia ellen. Azaz az egyénnek jó, ha beszél idegen nyelvet.

hates reading

Forrás: www.pbs.org

Ha egy országban többen beszélnek egy idegen nyelvet, könnyebb az országok között gazdasági, kulturális kapcsolatokat építeni. A nyelv ismeretével pedig a másik ország kultúrája is jobban beépül a helyi gondolkozásba. (Nicht vor dem Kind!, Szicsasz!, This is the beginning of a beautiful friendship., Hannibal ante portas.).

Ha átböngésszük az irodalmat, sok írást találunk arról, miért jó az egyénnek, hogy beszél idegen nyelvet. Arról azonban nehéz szabatos olvasnivalót találni, miért jó ez az ország egészének. Sajnálhatja az ember, hogy nem tud elég jól németül – aztán eldönti, hogy érdemes-e nekiállni a der-die-das-nak vagy sem. Arra azonban nincs egyértelmű válasz, miért jó nekem, ha valaki más tanul meg németül. Pedig ezen a kérdésen múlik, hogy csak szomorú, hogy nem beszélünk idegen nyelveket, vagy baj is.

A nyelvtudás és a nyelvtanulás megítéléséhez három módon közelíthetünk. Gondolhatjuk, hogy az idegen nyelv ismerete magánügy. Lehet úgy közelíteni, hogy az egyes ember nyelvtudása az egész közösségnek fontos. Vagy helyezhetjük azt a középpontba, hogy a nyelvtanulás mindenki számára elérhető lehessen. Nézzük, mi a logika a három megközelítés mögött.

  • A nyelvtudás az egyénnek hasznos, döntsön mindenki maga, mennyi energiát fektet a tanulásba.

Ha a nyelvtudás az egyént gazdagítja, akkor mindenki eldöntheti magában, nekiáll-e egy tanfolyamnak, vagy inkább belemélyed egy tv-sorozatba; odaülteti-e a gyereket a szótárfüzethez vagy hagyja focizni. Döntsön mindenki maga.

  • Fontos, hogy minél többen beszéljenek idegen nyelveket, mert ezzel mindenki jól járna.

Jobban járunk, ha honfitársaink beszélnek idegen nyelveket, ezért a nyelvtudás szintje közügy. Ha többen és jobban beszélnek mások nyelveket, akkor kulturálisan gazdagabb lesz az ország, versenyképesebb lesz a gazdaság.

  • A nyelvtudás az egyénnek jó, csak van, akinek nem adatik meg.

A nyelvtudás egyénileg jó, azonban vannak olyanok, akik nem tudják megengedni maguknak, vagy nem látják, miért érdemes belevágni – morális kötelességünk, hogy annak is legyen lehetősége nyelvet tanulni, aki nem engedhetné meg magának.

Az egyének, a közösség egészének vagy a tanulás lehetőségétől elzártaknak a problémáit jelzik a nyelvismeret hiányosságai? Mitől javulhatott ilyen jelentősen az emberek nyelvtudása az elmúlt 10 évben? És mit jelent mindez, amikor egyre intelligensebb fordítóprogramokat készítenek és nemsokára C3-PO-szerű robotokra bízhatjuk az idegen nyelv ismeretét?

Kérjük segítsen, állítsuk össze együtt az Összépet!

 

Az eredményeket ide kattintva nézheti meg.

Dombrovszky Borbála és Saffer Zsuzsanna sokat segített a cikk elkészítésében, köszönet nekik!

Ossza meg, ha tetszett!

Várjuk megjegyzését!

Név