Menü
Sorozatok
Mennyit ér, ha egy szegény gyerek többet tanul? A Hétfa új elemzése a magasabb végzettség megtérülését vizsgálja

HÉTFA Kutatások

Mennyit ér, ha egy szegény gyerek többet tanul? A Hétfa új elemzése a magasabb végzettség megtérülését vizsgálja

Honnan tudhatjuk, hogy megtérül-e egy a gyerekekre fókuszáló szociális program? Különösen, ha hatása nem azonnal, hanem csak tíz-tizenöt év, vagy akár egy egész emberöltő távlatában mutatkozik meg? A Hétfa műhelytanulmánya egy olyan modellt dolgozott ki, mellyel a koragyermekkori fejlesztési, oktatási programok hosszú távú hasznait lehet becsülni.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva

A Biztos Kezdet Gyerekházak olyan településeken, településrészeken segítenek, ahonnan hiányoznak vagy rosszul működnek a kisgyerekek gondozásával, fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások – ahol jellemzően sok roma él, ahol sok a szegény gyerek. 2014-ben 1700 gyerek járt rendszeresen az országban működő 112 gyerekházba, összességében pedig közel 4000 kisgyereket és szüleiket sikerült hosszabb-rövidebb ideig bevonni a programba.

Fotó: Pixabay

Rövid távon nagyobb a szókincs

A program rövid távú hatásairól sok minden kiderül a Hétfa Kutatóintézet hatásvizsgálatából. A gyerekházak több ezer kisgyerekhez és szülőhöz vitték el a hiányzó szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, bár a leghátrányosabb helyzetű családokat nem sikerült elérni. A házak ott működtek különösen jól, ahol teljesül a következő három feltétel:

  1. sikerült a helyi igényekhez és sajátosságokhoz alkalmazkodni,
  2. a ház vezetője a település(rész) közösségének megbecsült tagjává tudott válni,
  3. jól sikerült a ház településen belüli elhelyezkedését kiválasztani. (Ha a romák lakta részen van, akkor a nem romák nem mentek el, ha túlságosan a város központjában, akkor pedig a romák maradtak távol.)

Mivel a hatásvizsgálat a Gyerekházak indulása után 6 évvel készült, minden eredmény csak korai hatásnak tekinthető – például, hogy a foglalkozásokon rendszeresen résztvevő gyerekeknek nagyobb a szókincse és rugalmasabbak, jobban tudnak együtt játszani a társaikkal. A program legfontosabb célja azonban hosszú távú: a résztvevő gyerekek felnőttkori képzettségének javítása. Annak az esélyét kívánja növelni, hogy a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szerezzenek, mint a szüleik, vagy mint a programban részt nem vevő kortársaik. Így jobb élet várhat rájuk, megtörhetővé válik az alacsony iskolázottság és a mélyszegénység újratermelődése.

A magasabb végzettség hasznai

Herczeg Bálint műhelytanulmányában a Biztos Kezdet Program hosszú távú hasznait becsüli. A tanulmány a költség-haszon elemzés módszerével dolgozik: a program költségeit veti össze az egyes végzettséggel járó hasznokkal. Vagyis megbecsüli, mekkora a hozadéka annak, ha a résztvevő gyerekek magasabb végzettséget szereznek.

Fotó: Pixabay

A TÁRKI 2006 és 2012 között zajló Életpálya felmérése szerint Magyarországon 70% annak a valószínűsége, hogy egy fiú leérettségizzen, a lányok esetében pedig még nagyobb, 83%. Ehhez képest jóval kisebb annak esélye, hogy valaki csak a szakképzettségig jusson, nem is beszélve arról, hogy valaki megrekedjen a nyolc általánosnál. A roma fiataloknál azonban éppen fordítva alakulnak az arányok. Míg az érettségi megszerzésének a legkisebb a valószínűsége, az általános iskolai végzettség a leggyakoribb. A nemi arányok is másként néznek ki a romák esetében: várhatóan a fiúk jutnak tovább az iskolarendszerben, s nem a lányok. Ennek fő oka valószínűleg, hogy a roma nők jellemzően hamarabb és többet szülnek.

Az egyes életpályák valószínűsége

A magasabb végzettség hasznai

Egészen más életpályát nyit meg, ha valaki érettségivel, vagy csak szakképzettséggel kezdi a felnőtt életét. A szakma biztos megélhetést ad a fiatalok kezébe, egyúttal ki is jelöli a vele befutható karrier végpontjait. Az érettségi ezzel szemben több esélyt ad az előre jutásra. Új utakat nyit meg – ablakot nyit a továbbtanulásra, a diploma pedig még messzebbre vezethet.

  • Minél iskolázottabb valaki, annál többet keres. A KSH 2014-es adatai szerint a diplomások átlagosan három és félszer keresnek többet, mint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők. Ha valaki még a nyolc általánost sem fejezi be ez a különbség még nagyobb, 4,2-szeres.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb a várható élettartama. Magasabb végzettséggel könnyebb jól fizető állást találni, ami jobb és egészségesebb életmódot enged meg. A számok is alátámasztják ezt: a diplomás férfiak 3 évvel élnek tovább, mint a középiskolai végzettségűek, és közel 12 évvel élik túl a csupán általános iskolát kijártakat. A nők esetében ezek a különbségek kisebbek: a felső- és középfokú végzettség között 1,2 év a különbség a várható élettartamban, az általános iskolai és a középiskolai között pedig 6 év. A kilencvenes években a romák születéskor várható élettartama 15 évvel volt rövidebb, mint a többségi társadalomé, de a különbség azóta csökkenhetett.
  • Minél iskolázottabb valaki, annál tovább dolgozik – annál kisebb a munkanélküliség. A végzettséggel párhuzamosan nemcsak az átlagbér emelkedik, hanem a munkával töltött évek száma is. Emellett csökkennek a különböző egészségügyi, szociális és munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások.
  • A magasabb végzettségűeknek kisebb az esélye a börtönbe kerülésre. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy valaki általános iskolai végzettséggel börtönbe kerül, mint hogy akár szakképzettséggel, akár érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel. A 2015-ös börtönstatisztikák szerint a rabok kétharmada csak általános iskolát végzett.

Mennyi az annyi, avagy mikor térül meg a Biztos Kezdet Program?

A program megtérülése két dologtól függ. Egyrészt attól, hogy a gyerekkori segítség mennyire javítja a majdani továbbtanulási esélyeit.  Másrészt attól, hogy mit gondolunk mennyivel ér többet egy mai forint egy jó pár évvel későbbéinél – azaz mekkora évek, évtizedek múlva keletkező hozam mellett gondoljuk azt, hogy megérte egy mai befektetés.

Fotó: Pixabay

A tanulmány szerint a program akkor térül meg leginkább, ha a hatását nem csak a legjobbak érzik. Nemcsak az a fontos, hogy minél többen jussanak el az érettségéiig, hanem az is, hogy többen szerezzenek szakképesítést az általános iskola után.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogyan alakulnak a program költségei és hozamai. A fentebb bemutatott tényezők alapján kiszámolható, várhatóan mennyivel nő valaki egész életre számított jövedelme, ha a program miatt 10 százalékkal nő annak a valószínűsége, hogy nem hagyja abba a tanulást az általános iskola után. Ezt összevetve a program egy résztvevőre jutó költségivel megkapjuk, hogy mekkora a megtérülési ráta – azaz hányszor több a hosszú távú hozam a beavatkozás költségénél.

Ha azt gondoljuk, hogy 100 forint mai kiadást évente egy forinttal több bevétel ellentételez, akkor a jelenbeli és jövőbeli forint átváltási arányát mutató diszkont ráta 1 %. Ebben az esetben egy roma nő várhatóan 970 ezer forinttal termel több jövedelmet a program miatt, így 1,47-szer több a hozam, mint a Gyerekház Program egy gyerekre eső 660 ezer forintos költsége.

Különböző életpályák valószínűsége – általános iskolai végzettség helyett érettségi

Az fenti táblázatból jól látszik, hogy 1 százalékos diszkontráta esetében már minden vizsgált csoport körében megtérülnek a költségek, leginkább a nem roma férfiaknál (2,44-es megtérülési ráta). Azonban vannak olyan csoportok és diszkontráták, amelyek esetén a program már nem térül meg, roma férfiak esetében például 2 százalékos diszkontráta esetén már meghaladják a költségvetés egyenlegének javulását a program költségei (0,98-as arány). 3 százalékos diszkontráta esetében pedig csak a nem roma férfiak esetén térül meg a program.

Láthatóvá vált értékek

A Biztos Kezdet Program a résztvevő gyerekek egész életére akar hatni – nagy kihívás egy ennek hosszú távú gazdasági  hatásait megbecsülni. Legalább olyan nagy feladat, mint forintra váltani, hogy mennyit ér egy közpark a város szívében.

Herczeg Bálint Az érettségi megszerzésének költség-haszon elemzése című tanulmányában bemutatott közgazdasági modell a koragyermekkori fejlesztések, oktatási programok hosszú távú hasznait becsüli és veti össze a gyermek illetve fiatalkorban felmerülő költségekkel. A Hétfa tudományos főmunkatársának elemzése arra épít, hogy a program hatásaként megváltozik annak valószínűsége, hogy milyen végzettséget szereznek a résztvevő gyerekek – hogy nő a magasabb végzettség esélye. A modell működését a Biztos Kezdet Gyerekház Program megtérülésével illusztrálja.

Azonban ha megvan a módszer, amivel becsülni tudjuk a hosszú távú pozitív hatásokat, láthatóvá válik, hogy sok esetben gazdaságilag is megtérülnek a szegény gyerekek lehetőségeit javító fejlesztő programok. Így egy hatásvizsgálati modell egyszerre ad érveket, miért éri meg többet költeni a szegénység visszaszorítására, illetve segít megmutatni, melyik módszerek lehetnek sikeresek ebben a hosszú távú munkában.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is elérhető, ide kattintva


Ezt is érdemes elolvasni!

Park a város szívében: eltékozolt építőterület vagy nyereséges befektetés?

Kölcsönösség, kikényszerítés, körkörös védelem – az üzleti kapcsolatok alapjait tárja fel a Hétfa új elemzése

Elérhető egyensúly – hogyan lehet a saját vállalkozás a női szerepek összehangolásának eszköze?