Menü
Sorozatok
Határtalan életérzés – mit jelent a fiataloknak Európa?

Ábel Európája

Határtalan életérzés – mit jelent a fiataloknak Európa?

Hogyan viszonyulnak egymáshoz az Európai Unió és a mai fiatalok?  Milyennek látja az EU a fiatalokat – mit gondolnak a brüsszeli döntéshozók, mire van szüksége az ifjúságnak? Vajon a fiatalok hogyan vélekednek az unióról – mit ad nekik, milyen hatással van az életükre? Cikkünk arra keresi a választ, hogy a két nézőpont mennyire fedi át egymást.

Alapjaiban határozzák meg a mai fiatalok világlátását azok a tág keretek, melyek az uniós csatlakozással jöttek létre. Szabadon utazhatnak, tanulhatnak és vállalhatnak munkát külföldön, és bárhonnan fogadhatnak, bárhova küldhetnek híreket egy gombnyomással.

Fotó: pixabay.com

Ez a szabadság-tapasztalat jelenti talán a legnagyobb különbséget a mai magyar fiatalok és szüleik generációja között. Az unió az országhatárok megnyitásával még egy fokkal nagyobb szabadságot hozott ahhoz képest, ami a rendszerváltás után valósult meg. A szülők számára még élő tapasztalat a szocializmus maitól gyökeresen eltérő, sokkal zártabb világa. Ezzel szemben a gyerekeik már egy olyan világba születtek bele, ahol a határtalanság a természetes – szellemi-kulturális és földrajzi, gazdasági értelemben egyaránt.

Az Összkép Ábel Európája sorozatában már sokat és sok szempontból foglalkoztunk a mai magyar fiatalokkal. Írtunk arról, mennyien terveznek külföldön szerencsét próbálni, ámbár hazahúz a szívük; s arról is, hogy miben bíznak ebben a bizonytalan világban. Megmutattuk, hogyan látja a hazai fiatalokat egy ifjúságkutató, s most azt vesszük sorra, hogyan viszonyulnak az Európai Unióhoz – s az EU miként viszonyul hozzájuk.

Az unió arra buzdítja a fiatalokat, hogy a lehető legjobban éljenek ezzel a nagy szabadsággal. A kulcsszó a mobilitás. Egy fiatal uniós állampolgár az EU elképzelése szerint legyen jól képzett, legyen jó munkája – lásson világot, ismerje meg az európai kultúrákat, önkénteskedjen, legyen aktív és felelős – politikailag és társadalmilag egyaránt.

Tanulj tinó!

2020-ra az európai állások harmadához felsőfokú végzettségre lesz szükség. Ezért az uniós ifjúsági stratégia kiemelt célja, hogy minél több fiatal szerezzen felsőfokú, de legalább középfokú végzettséget.

Az adatok biztató képet mutatnak: a 2015-ös Youth Report adatai szerint összességében a 20-24 éves fiatalok magasabban képzettebbek, mint 2010 előtt, a középiskolát elvégzők és a diplomások száma is nőtt. 2014-ben az EU-ban a 20-24 évesek átlagosan 81 százaléka szerzett középfokú vagy magasabb végzettséget, míg az 55-64 évesek körében ez az arány csupán 64%. Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és Szlovénia is az EU-s átlag felett teljesít, mindegyik országban 90% felett van a legalább középfokú végzettséget szerző 20-24 évesek aránya. A legrosszabbul teljesítők között találjuk Spanyolországot és Törökországot, 70% körüli aránnyal. Magyarország az EU-s átlaggal mozog együtt. Nálunk 2014-ben átlagosan a 30-34 éves korosztály harmada rendelkezett diplomával.

Az EU diplomát és szakmát akar látni minnél több kézben: tanulóként és munkavállalóként tekint a fiatalokra. A brüsszeli döntéshozók bizonytalannak látják őketa, több időbe telik nekik eldönteni, hogy mit is akarnak, hogy miben jók.

Az EU fiatalokat célzó két fő programja a külföldön tanulásra ösztönző Erasmus és az elhelyezkedést segítő Ifjúsági Garancia. Az Erasmus révén az elmúlt 30 évben több mint 4 millió európai diák tölthetett el egy egyetemi félévet külföldön. A Lakótársat keresünk filmek adják át talán a legjobban az Erasmusos-életérzést: egy féléven keresztül multikulti környezetben tanulni, bulizni, világot látni, új emberekkel és idegen kultúrákkal megismerkedni. A program 2014-óta Erasmus+ néven fut, s a keretében már nemcsak tanulni, hanem gyakornoskodni és önkénteskedni is lehet külföldön.

Az Ifjúsági Garancia segít állást vagy szakmai gyakorlatot találni. A tagországok közösen vállalták, hogy  négy hónapon keresztül állást, illetve szakmai gyakorlatot biztosítanak azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik nem tanulnak és munkájuk sincs.  A 2014 óta működő programnak köszönhetően közel 10 millió diák tudott sikeresen elhelyezkedni.

Mozgásban

A most 15-29 éves korosztályt nevezhetjük a legmobilabb generációnak, azóta, hogy az unió megnyitotta az országok közötti határokat 1992-ben. Az Eurobarometer 2016-os, a 16-30 éves uniós fiatalokat vizsgáló felmérése szerint átlagosan 12% tanult vagy dolgozott már más uniós tagállamban. S azok közül, akiknek még nem állt módjukban, átlagosan minden harmadik megkérdezett szeretne szerencsét próbálni (32%).

Forrás: European Youth in 2016, Eurobarometer. A bal oldali oszlop országos bontásban mutatja, hogy a fiatalok mekkora része tanult vagy dolgozott már más uniós országban. A jobb oldali ábra pedig azt, hogy mekkora arányuk tervez más uniós tagországban tanulni vagy dolgozni.

Az uniós programok arra buzdítják a fiatalokat, hogy szélesítsék a perspektívát: ne csak saját országukban gondolkodjanak, hanem nézzenek szét az országhatáron túl is – legyen szó akár tanulásról, akár álláskeresésről. Az első EURES munkád’ nevű kezdeményezés például az egyes szektorokon belül kínál üres álláshelyeket, EU-szerte.

Kép a visszapillantótükörben

Kérdés, hogy mindebből mit látnak, mindezt hogyan értékelik a fiatalok. Kétharmaduk szerint az unió legnagyobb értéke, hogy eltörölték a belső határokat és szabadon utazhatunk, élhetünk és dolgozhatunk a tagországokban – derül ki a 6000, 16-26 éves, uniós tagországban élő fiatalokat megkérdező TUI Stiftung 2017-es tanulmányából. A szemükben az EU-t mindenekelőtt a személyek, a munkaerő és az áruk szabad áramlása határozza meg. Sokkal inkább, mint a közös valuta, vagy a közös kulturális – szellemi örökség.

További fontos eredménynek tartják az európai béke fenntartását. A béke mellett az emberi jogok védelme, valamint a szolidaritás és a demokrácia kapcsolódik a fiatalok fejében leginkább az EU-hoz.

Az ’EU3doms – Vita az Unió négy szabadságáról’ című projekt keretében készített kérdőív eredményei is hasonló képet mutatnak. Amikor az EU eredményeit kellett rangsorolni, a válaszadók több mint fele a személyek szabad mozgását jelölte az első helyen, 37 százaléka pedig a Schengeni övezetet emelte ki. A 15-64 éves román, magyar, szerb, szlovén és osztrák polgárok véleményét kérdező felmérés szerint is összességében a belső határok eltörlése és a tagállamok közötti béke fenntartása az EU legnagyobb eredménye. Fontos eredménynek tartják még a régiók és tagállamok fejlesztését célzó közös alapok létrehozását, a különféle nemzetközi együttműködéseket támogató programokat és a termékek szabad áramlását. A közös valuta viszont nem került a legfontosabb öt eredmény közé. 

A fiatalok körében létezik uniós identitás, fokozottabban, mint az idősebbeknél. (Youth Report 2015) A 15-24 éves korosztály körében legmagasabb azoknak az aránya, akik nemcsak nemzetük, hanem az EU állampolgáraként is tekintenek magukra (75%). Az ennél idősebbek között ez az arány 60% körül mozog. Az EU3doms kérdőív eredményei is hasonló képet mutatnak: a kitöltők háromnegyede érzi úgy, hogy nemcsak saját országához tartozik, hanem egy nagyobb közösségnek is tagja. Mindössze 9% azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tekintik magukat az EU-hoz tartozónak.

Bár az uniós identitást magukénak érzik, az EU politikája és közügyei nem érdekli őket. Ez az elfordulás azonban nem újkeletű: az elmúlt évtizedekben Európában stabilan alacsony a fiatalok politikai aktivitása, legyen szó akár uniós, akár nemzeti ügyekről. 2014-ben a 15-29 éves európai fiatalok mindössze 33 százaléka érdeklődött valamelyest az uniós politika iránt. Több kutatás is alátámasztja, hogy a politikai szocializáció sok időbe telik, hogy az idősebb körében kiforrottabbak a politikai vélemények, egyúttal az aktív részvétel is magasabb. Ez tehát önmagában nem jelenti, hogy idősebb korára ne válna aktívabb közéleti szereplővé ez a generáció.

Ugyan a fiatalok meglehetősen érdektelenek az uniós közügyekkel kapcsolatban, azt fontosnak tartják, hogy tájékozódjanak az EU működéséről, az uniós állampolgárok jogairól: az Eurobarometer 2016-os adatai szerint a 16-30 éves fiatalok 90 százaléka ért egyet ezzel.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

„A fiatalok tisztában vannak vele, hogy Magyarország uniós tagságának ők a legnagyobb nyertesei.” – fogalmazott Szabó Andrea, a 2016-os magyar ifjúságkutatás egyik vezető kutatója az Összképnek adott interjújában. A HÉTFA Kutatóintézet közel 500 fős, nyugat-dunántúli, székely és belgrádi fiatalok körében végzett felmérése szerint a fiatalok döntő többsége, 66% úgy véli, többre viszi a szüleinél és az övéknél jobb anyagi körülmények között fog élni 20 év múlva. Ezt a jobb életet azonban a fiatalok gyakran nem saját országukban képzelik el, hanem valahol a nagyvilágban. Túlnyomó többségük ugyanis azt gondolja, hogy jelenlegi lakóhelyén nem tudja megvalósítani az álmait. Az anyagi körülmények és az éltszínvonal tekintetében is máshol – Nyugat-Európában – jobb élet várja őket. Egyöntetűen úgy vélik, hogy egy lakóhelyükhöz hasonló adottságú, nyugat-európai település lakói jobb anyagi körülmények között élnek (98%) és magasabb életszínvonalon (92%) – ez utóbbi főként a jobb egészségügyi ellátást, a színvonalasabb oktatás, illetve a kedvezőbb környezeti adottságokat foglalja magába. Mindez pedig az Európai Unió szabadságjogainak hála ma könnyebben megtehetik, mint valaha.

Forrás: A HÉTFA „Nehéz-e a mai fiataloknak?” c. felmérésének adataiból saját szerkesztés

Határtalan nemzedék

A mai fiatalok EU-ról kialakított képe összességében pozitív, de távoli. Átérzik az uniós identitást, ebből leginkább az uniós állampolgársággal járó szabadságot élik meg. Az ezzel járó felelősséget, az uniós ügyekbe való beleszólás lehetőségét nem érzik magukénak. Mindenekelőtt egy nyitott közösségként látják az EU-t, ahol a tagországok között szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak, élhetnek. Ez a szabadság a legmeghatározóbb uniós élményük – ennek köszönhetően a mai fiatalok otthon vannak Európában.

Köszönet Mayer Balázsnak a cikk elkészítésében nyújtott segítségéért.


Szóljon hozzá Ön is, hogy teljes legyen az összkép!