Menü
Sorozatok
Körkép az erdélyi magyar fiatalokról – ahogyan a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatói látják

Ábel Európája

Körkép az erdélyi magyar fiatalokról – ahogyan a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatói látják

Az erdélyi magyar fiatalok lehetőségeiről, jövőterveiről és a munkaerőpiaci nehézségekről beszélgettünk a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatóival, dr. Geambaşu Rékával és dr. Veres Valérral.

Az erdélyi magyar fiatalok jellemzően hol képzelik el a jövőjüket?

Veres Valér: Két éve készült egy kutatás, ami a román és az erdélyi magyar fiatalokat vizsgálta a kivándorlás szempontjából. Az erdélyi magyarok nagyobb arányban utaznak külföldre: többségük rövidebb időre külföldre vágyik tanulni, tapasztalatot szerezni, jobb álláslehetőséget keresni. Letelepedni, családot alapítani viszont inkább Erdélyben akarnak. Ezzel szemben a románok kisebb arányban utaznak, viszont jellemzően nem jönnek vissza: a legtöbben azért mennek el, hogy máshol telepedjenek le. Az egyetemi hallgatók körében is megfigyelhető ez a tendencia: az erdélyi magyar diákok között sokkal többen vannak, akik jártak már külföldön, mint a román hallgatók.

Fotó: pixabay.com

Geambaşu Réka: Sok kutatás mutatta már ki, hogy az erdélyi magyar társadalomnak sokkal tradicionálisabb az értékrendje, mint a magyarországi magyar társadalomnak. Hagyományosabban gondolkodnak például a nemi szerepekről, vagy a családdal kapcsolatban. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a kivándorlás elsődlegesen nem az értékekről, hanem a gazdasági és társadalmi lehetőségekről szól, melyek az erdélyi magyar fiatalok számára kevésbé elérhetőek Romániában. A fenti eredmények ennek tükrében különösen érdekesek.

Miben nyilvánul meg ez a hátrány?

G. R.: Az erdélyi magyarok körében nehezítettebb az elit pozíciókhoz való hozzáférés. Én azt látom és az adatok is azt mutatják, hogy az egyetemről kikerült, diplomás erdélyi magyar fiatalok például kisebb eséllyel kerülnek be a magasabb pozíciójú, jól fizető állásokba a versenyszférában, mint a román fiatalok, s több kompromisszumos megoldásra kényszerülnek.

V. V.: Valóban, ezt az adatok megerősítik. A legjobban fizetett felső kvintilisben évek óta csökken az erdélyi magyarok aránya. Ennek szerintem strukturális okai is lehetnek, vagyis például magyarázat lehet, hogy a legjobban fizetett, vezető pozíciók jellemzően a fővárosba koncentrálódnak, Bukarestben viszont nagyon kevés magyar él. Kolozsváron 17 százalék a magyar lakosság aránya, a nagyvárosokban viszont nagyon szórványosan élnek magyarok: gondolok itt Brassóra, Temesvárra, Szebenre és Aradra. Egyedül Nagyváradon hozzuk a régiós arányokat. Az oktatásban is hasonló a helyzet: egyedül itt Kolozsváron, Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végeznek közel azonos arányban magyar és román hallgatók, mint amilyen arányban Erdélyben élünk (80-20%).

dr. Veres Valér

Országos szinten a településszerkezeti sajátosságok már komoly hátrányba juttatják a magyarokat, a románokhoz képest rosszabbak a bekerülési esélyek – egyszerűen nincsenek ott, hogy pályázzanak ezekre az állásokra. Az informatikai szektorban a magyarok is sokan el tudnak helyezkedni, s ezek a munkák is jól fizetettek. Viszont a magasabb státuszú, jól fizető állásokba az igazgatásban és a versenyszférában, ahol románul is jól kell tudni, arányaiban tényleg kevesebben kerülnek be a magyarok.

G. R.: Idén készítettünk egy elemzést Czaller László kollégámmal, amiben a középiskolás erdélyi magyar fiatalok körében vizsgáltuk a vállalkozókkal kapcsolatos attitűdöket. A vállalkozáskutatásnak erdélyi magyar viszonylatban fontos racionalitása lehet az, hogy megtudjuk, vajon ezeket a munkaerőpiaci hátrányokat a vállalkozás mint munkaerőpiaci lehetőség képes-e kompenzálni. Azt akartuk megragadni, milyen kép él a fejükben a vállalkozókról: mennyire látják vonzónak a vállalkozói életpályát, s mennyire pozitív figuraként a vállalkozót.

Geambaşu Réka és Czaller László tanulmánya a vállalkozók és vállalkozások iránti attitűdöket vizsgálja a magyarul tanuló erdélyi középiskolások szemszögéből.  A főbb eredmények szerint az erdélyi magyar középiskolás diákok jövőterveit és pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseit kevésbé alakítja a szülői minta követése, sokkal inkább az önmegvalósítás, a társadalmi megbecsültség és a kereset a meghatározó. A megkérdezett fiatalok a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb arányban szeretnének vállalkozni. A fiatalok által elképzelt vállalkozókép vegyes. Szerintük a vállalkozó céltudatos, keresi a kiskapukat, alkalmazottaival szemben tisztességes. Míg tehát az erdélyi magyar népesség elsöprő többsége alkalmazottként dolgozik, a megkérdezett fiatalok a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb arányban szeretnének vállalkozni. 

Az eredmények szerint a városi, magasabb társadalmi státuszú családból érkező diákok ítélik meg leginkább pozitívan a vállalkozókat. Nagyobb valószínűséggel tudják elképzelni, hogy később vállalkozzanak, ha a családban találkoztak már vállalkozói mintával, valamint ha úgy ítélik meg, a vállalkozáshoz szükséges képességek birtokában vannak. Ezzel kapcsolatban érdekes eredmény, hogy a megkérdezett diákok 40 százaléka szerint az iskolai képzés során kapnak olyan ismereteket, készségeket, melyeket a későbbiekben vállalkozóként is hasznosíthatnak.

Az eredmények szerint meglehetősen vegyes a vállalkozók megítélése, ugyanannyian tartják céltudatosnak a vállalkozókat, mint ahányan azt gondolják, hogy ha a szükség úgy hozza, nem riadnak vissza attól, hogy másokat becsapjanak. Az viszont nagyon bíztató, hogy az erdélyi magyar fiatalok fejében alapvetően a lehetőségorientált vállalkozó képe él: céltudatos, önmegvalósító, magas státuszú képzet társul a vállalkozókhoz. A fiatalok egyértelműen sikertörténetként élik meg, ha valaki vállalkozóként boldogul.

Hogyan gondolkodnak az erdélyi magyar fiatalok a családalapításról, gyerekvállalásról?

G. R.: Korábban már beszéltünk arról, hogy az erdélyi magyar társadalom tradicionálisabb értékrenddel rendelkezik, mint a magyarországi magyar társadalom. Ez számos dologban tetten érhető, a családhoz való viszonyulás kapcsán pedig kimondottan: az alternatív családtípusok vagy élettársi kapcsolat elutasítása messze nagyobb, mint a magyarországi magyarok körében. Ugyanakkor a viselkedés is ezt a hagyományosabb gondolkodásmódot tükrözi: Erdélyben korábban házasodnak, és korábban vállalják az első gyereket.

V. V.: Több kutatásban is részt vettem, ahol a magyarországi és erdélyi magyarok jövőterveit vizsgáltuk. Az ifjúságot és a teljes társadalmat néztük. Általános tapasztalat, hogy az eredmények egyre közelednek egymáshoz, az átlagok szintjén kevés a különbség. Az erdélyi magyar társadalom értékrendje valóban tradicionálisabb, például Magyarországon többen vannak, akik tudatosan nem akarnak gyermeket vállalni, családot alapítani, illetve többen válnak. Ezekben a különbségekben szerintem az is közrejátszik, hogy Magyarországon többen élnek modern, nagyvárosias környezetben (a népesség közel egyharmada Budapesten és Pest megyében él), ami nagyban befolyásolja a családdal és gyerekvállalással kapcsolatos nézeteket is.

Milyen az erdélyi magyar ifjúság közösségi élete?

V. V.: A szakkollégiumi mozgalom jelen van Erdélyben is, csak kicsit másként, mint Magyarországon – nálunk inkább a szakmai szempontokra kerül a hangsúly, az együttlakás és a közösségi létforma kevésbé tartozik hozzá. Több alulról szerveződő diákszövetség van, például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Emellett vannak politikaközeli szervezetek is, valamint szinte mindegyik felekezetnek megvan a maga ifjúsági közössége.

dr. Geambaşu Réka

G. R.: Meglehetősen megszervezettnek látom az erdélyi magyar ifjúságot. A szakkollégiumi rendszer valóban kevéssé hasonlít a magyarországira, de Erdélyben is hangsúlyosan megjelenik a politikai toborzás. Főként egyetemekhez kötődő diákszervezetek gyakran működnek az egyes politikai pártok rekrutációs bázisaként.

Mennyire érdekli a fiatalokat a politika, a közélet?

G. R.: A 2000-es évek első felében zajlott egy többéves kutatás, a Civil Kurázsi, ami a Babeş-Bolyai Egyetemre járó fiatalok politikai tájékozottságát, preferenciáit, aktivizálhatóságát és aktivitását vizsgálta. A kutatás meglehetősen tájékozatlan, érdektelen, kevéssé mozgósítható magyar diákságról adott képet. A politikai beállítottság is diffúz volt, úgy tűnt, nem volt átgondolt, hogy ki milyen értékrendet vall.

Ami viszont fontos, hogy ma úgy tűnik, az erdélyi magyar fiatalok politikai tájékozottsága messze mélyebb a magyar, mint a román politika vonatkozásában. Médiafogyasztási adatok vannak, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az erdélyi magyar fiatalok elsősorban magyar médiumokból tájékozódnak. Szerintem sokkal inkább meg tudják nevezni a magyar miniszterelnököt, mint a románt. Egyszerűen naprakészebbek, jobban érdekli őket. Ennek persze vannak regionális vonatkozásai: mindenekelőtt Székelyföldön és a határmenti régiókban tájékozódnak magyar forrásokból és követik a magyar médiát.

 dr. Geambaşu Réka szociológus, antropológus a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szerzett szociológusi (BA) és antropológusi (MA) diplomát, majd ugyanitt védte meg 2013-ban doktori disszertációját. Kutatási területei: nemi egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon, atipikus foglalkoztatás, a vállalkozás szociológiája. 2007 óta a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munkásképző Intézetének oktatója, 2013 óta a HÉTFA Kutatóintézet munkatársa.

dr. Veres Valér szociológus a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense, a Magyar Szociológia és Szociális Munkásképző Intézetének intézetigazgatója. Szakterülete az  ifjúságkutatás, az identitás- és rétegződés, a népességfogyás Erdélyben. Számos tudományos publikáció szerzője és társszerzője, több tudományos kutatóprogram vezetője. Tudományos tevékenységét 2005-ben az Arany János Fiatal Kutatói Díjjal, 2007-ben pedig az Erdei Ferenc Díjjal, a Magyar Szociológia Társaság éves díjával ismerték el.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a fiatalok elsődleges tájékozódási forrása egyértelműen a facebook, ami a saját és az ismerősi érdeklődési kör révén erősen befolyásolja a tájékozódást, hogy milyen témák és hírforrások jönnek szembe.

V. V.: Nem teljesen értek egyet azzal a felvetéssel, hogy az erdélyi magyarok jobban integráltak a magyar közéletbe, mint a romániaiba. Kicsit árnyalnám a képet: azt gondolom, hogy csak bizonyos vonatkozásban igaz. A magyar közügyek közül azok a témák érdekli őket jobban, ahol érintettek, mint a nemzetpolitikai kérdések. Hiszen az erdélyi magyarok ugyanúgy érdeklődnek a román közélet iránt is. Például Kolozsváron a februári korrupcióellenes tüntetéseken is jelen volt a multikulturalitás – magyar és román jelszavakat, transzparenseket egyaránt lehetett látni, hallani.


A sorozat korábbi cikkét is érdemes elolvasni!

A pozitív példa számít a legtöbbet – csíkszeredai vállalkozói sikerek