Menü
Sorozatok
Hol leszünk otthon a világban? A felnőtté válás és a kivándorlás dilemmája

Ábel Európája

Hol leszünk otthon a világban? A felnőtté válás és a kivándorlás dilemmája

Ma Magyarországon minden harmadik 15-29 éves tervezi, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldre megy tanulni vagy dolgozni. A fiatalokat elsősorban a jobb élet reménye, a kalandvágy és nem utolsósorban a kilátástalanság űzi máshová. Az otthon hívó szava azonban erős: aki marad, azt a család és a barátok tartják itthon. Hogyan lehet ezt a köteléket erősebbre fűzni?

Fotó: pixabay.com

Felnőni életünk egyik legnehezebb feladata. Habár minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy felnőttnek lenni sokkal jobb, mert a felnőtt azt csinál, amit csak akar, a felnőttként ránk szakadó szabadság kéz a kézben jár az önálló boldogulás nyomasztó súlyával. Egy felnőtt dolgozik, önálló döntéseket hoz, családot alapít, gyereket nevel. A magyar fiatalok legalábbis ezeket tartják a felnőttség legfőbb ismérveinek a 2016-os Ifjúságkutatás szerint.

Az idáig vezető út buktatókkal van tele. A HÉTFA Kutatóintézet közel 500 fős, nyugat-dunántúli, székely és belgrádi fiatalok körében végzett felmérése szerint a mai 15-29 éves fiatalok nem látják könnyűnek a felnőtt élet elkezdését: főleg az önálló egzisztencia megteremtése jelent nehézséget. A válaszadók 60 százaléka szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy pályakezdőként nem könnyű olyan állást találni, ami megfelelő alapot teremt az elindulásra – vagyis amiből lehet önálló háztartást vezetni, lakást venni, gyereket vállalni.

Forrás: A HÉTFA „Nehéz-e a mai fiataloknak?” c. felmérésének adataiból saját szerkesztés

Ezt a 2016-os Ifjúságkutatás adatai is megerősítik: a magyar fiatalok bizonytalannak, gyakran kilátástalannak látják a jövőjüket. Leginkább az anyagi biztonságukat féltik: generációjuk legnagyobb problémájának a létbizonytalanságot és az elszegényedést látják.

Csillogó, de bizonytalan jövő

A fiatalok úgy látják, hogy 20 év múlva bizonytalanabb, kevésbé stabil lesz az életük, mint a szüleiké ma. Olyan jövőt jósolnak maguknak, ahol sokat fog számítani a tudás, becsülettel és tisztességgel viszont nehezen lehet majd boldogulni. A HÉTFA kérdőívére válaszoló fiatalok 56 százaléka szerint a tudás többet ér majd 20 év múlva, a becsület viszont kevésbé lesz fontos (74%).

Forrás: A HÉTFA „Nehéz-e a mai fiataloknak?” c. felmérésének adataiból saját szerkesztés

A fiatalok véleménye szüleik jövőtől való félelmét, a bizonytalanság miatti szorongását tükrözi. Az Összkép Iskola sorozatában megkérdeztük a szülőket, hogyan látják gyerekeik jövőjét. A válaszadók közel 80 százaléka szerint 20 év múlva a világ bizonytalanabb, változékonyabb lesz, ahol nehezebb lesz tisztességesen érvényesülni, és a tudás, szorgalom és becsület keveset ér majd.

Annak ellenére, hogy a fiatalokat és a szülőket is aggasztja a világ alakulására, a magukba, illetve gyerekeikbe vetett bizalom erős. Fényes, de bizonytalan jövőt jósolnak: a válaszadó szülők 84 százaléka úgy gondolja, hogy a gyermekük jobban fog élni felnőttként, mint ők most. Ez a bizakodó lendület lüktet a fiatalokban is: döntő többségük, 66% úgy véli, többre viszi a szüleinél és az övéknél jobb anyagi körülmények között fog élni 20 év múlva.

Vonzó nagyvilág

Ezt a jobb életet azonban a fiatalok nem itthon képzelik el, hanem valahol a nagyvilágban. Ezt ma könnyebben megtehetik, mint valaha. Míg Tamási Áron Ábelje a húszas években sokat küzdött azért, hogy a Hargitáról eljuthasson a városba, majd Amerikába, a rendszerváltás utáni nagy szabadságba született nemzedék tagjai számára magától értetődő, hogy útlevél nélkül utazhatnak az Unió tagállamaiba, s szabadon tanulhatnak, dolgozhatnak külföldön is.

Ábel Európája című sorozatunk a Közép-európai fiatalokról szól. Portrékon, életképeken és riportokon keresztül mutatjuk be, hogyan gondolkodnak a fiatalok a világról és benne a saját helyzetükről; lehetőségeikről és az előttük álló kihívásokról – fiatalként, dolgozó felnőttként, szülővárosuk és nemzetük szülöttjeként, európai uniós állampolgárként.

Akárcsak Szakállas Ábel, Tamási Áron Ábel-trilógiájának főhőse, aki kezdetben a Hargitán erdőpásztor, majd a városba megy, később pedig Amerikába vándorol ki egy jobb élet reményében.  Minél messzebb kerül az otthonától, annál inkább gyötri a kérdés: mi végre vagyunk a világon. Tamási szerint „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. A regény értelmében igazi boldogság csak otthon, a szülőföldön élhető meg. Ábel végül hazatér és ismét erdőpásztor lesz.

Az európai népvándorlás elkezdődött. 2016-ban minden harmadik magyar fiatal (15-29 éves) tervezte, hogy külföldön tanul vagy vállal munkát. Az HÉTFA kérdőívét kitöltőknek pedig több mint fele, közel 60% képzeli el más országban a jövőjét. A Ifjúságkutatás szerint a külföldi tanulást vagy munkavállalást tervező fiatalok bő kétharmada a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A HÉTFA kérdőívének eredményei is erről szólnak: a külföldre vágyók saját országukban nem érzik megvalósíthatónak az álmaikat – úgy látják, hogy anyagi körülmények és az éltszínvonal tekintetében máshol jobb élet várja őket. Ez a máshol jellemzően Nyugat-Európa: a válaszolók döntő többsége szerint egy lakóhelyükhöz hasonló adottságú, nyugat-európai település lakói jobb anyagi körülmények között élnek és magasabb életszínvonalon – ez utóbbi főként a jobb egészségügyi ellátást, a színvonalasabb oktatás, illetve a kedvezőbb környezeti adottságokat foglalja magába.

A szív hazadobog

A fiatalokat hajtja a kalandvágy, a csillogó jövő és egy jobb élet reménye – természetes, hogy sokan élnek a felkínálkozó lehetőségekkel. Meg akarják mutatni, hogy nekik sikerülhet, ők majd másként csinálják. A fiatalok elmennek szerencsét próbálni, mint az egyszeri királyfi és királylány, de hosszú távon itthon terveznek élni. De a helyzet korántsem olyan rossz, ahogy első ránézésre tűnik. Egyrészt a magyar fiatalok legtöbben csak pár évig tartó munkavállalásban gondolkodnak, a külföldi letelepedést kevesebb, mint felük fontolgatja. Másrészt ne feledjük, hogy még mindig többen vannak, akik maradnak: a 15-29 évesek kétharmada 2016-ban egyáltalán nem tervezett külföldi tanulást vagy munkavégzést. Arról nem is beszélve, hogy az EU-ban még mindig a kevésbé mobilis nemzetek közé tartozunk: uniós átlagban a 15-29 éves fiatalok 32 százaléka szeretne más tagországban tanulni vagy dolgozni, nálunk ez az arány 29%. (European Youth in 2016, Eurobarometer)

Forrás: European Youth in 2016, Eurobarometer. A bal oldali oszlop országos bontásban mutatja, hogy a fiatalok mekkora része tanult vagy dolgozott már más uniós országban. A jobb oldali ábra pedig azt, hogy mekkora arányuk tervez más uniós tagországban tanulni vagy dolgozni.

A magyar fiatalok szíve hazadobog: kötődésük az országhoz, mindenekelőtt családjukhoz, barátaikhoz nagyon erős. Az Ifjúságkutatás szerint 2016-ban a családhoz való ragaszkodás marasztalt itthon leginkább egy fiatalt (71%). A baráti kör a megkérdezettek 51 százalékánál jelenik meg visszatartó erőként, a harmadik legfontosabb megtartó erő pedig a hazaszeretet (45%).

A kötődésre való igény abban is megnyilvánul, hogy fontos a család. A házasságban élő fiatalok átlagosan 23–24 éves korban köteleződnek el, a nők kicsit korábban, a férfiak kicsit később házasodnak. A még nem házas fiatalok kétharmada a jövőben szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát. Átlagosan két gyereket szeretnének. (Ifjúságkutatás 2016)

Forrás: A HÉTFA „Nehéz-e a mai fiataloknak?” c. felmérésének adataiból saját szerkesztés

Míg anyagi szempontból Nyugat-Európa országait látják vonzónak, a békés, boldog, közösségi és érzelmi életet mindenekelőtt itthon látják megvalósíthatónak. A HÉTFA felmérése szerint minden olyan szempontból, ami az emberi kapcsolatokra, a családi kötelékekre vonatkozik, a fiatalok saját lakóhelyüket mesze ideálisabbnak találják, mint egy hasonló adottságú nyugat-európai települést.  81 százalékuk szerint lakóhelyükön a családi kötelékek szorosabbak, s 72% véli úgy, hogy az emberek jobban ismerik egymást, és jobban figyelnek egymásra.

Védőburok helyett biztos hátország

A világ folyamatosan változik, manapság sokkal inkább, mint eddig bármikor. A család, a családi kötelékek azonban ma is valódi megtartó erőt jelenthetnek. De csak akkor, ha nem áthatolhatatlan védőbástyaként állnak a fiatalok és a világ közé, hanem biztos hátországként állnak a fiatalok mögött.

A HÉTFA Kutatóintézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében idén készült, a külhoni magyar családi vállalkozások helyzetét feltérképező jelentésből kiderül, hogy a családi vállalkozások nagymértékben támogatják a fiatalok otthon maradását. Komoly megtartó erőt jelentenek gazdasági és érzelmi szempontból egyaránt. Az eredmények szerint a külhoni magyar családi vállalkozók több mint háromnegyede fejében meg sem fordult a kitelepedés gondolata. Ugyanakkor a fiatal vállalkozók 40%-a, a diákok 75%-a viszont gondolkodott már a kitelepedés kérdésén, s több-kevesebb szándékot is mutat az elköltözésre.

A fiataloknak egy ponton teret és szabadságot kell adni: hogy meghozhassák a saját döntéseiket, learathassák a saját babérjaikat, vagy elkövethessék a saját hibáikat és tanuljanak belőlük. Ez az elengedés sosem volt egyszerű, de a mai szülőknek egészen biztosan nehezebb, mint a saját szüleik idejében.  Nehezen látható, hogy merre megy a világ, az idősebbek és a fiatalok közti nyelvi, technológiai szakadékok egyre mélyülnek. Egymás világának megértése sokszor nehéz – s amit nem ismerünk, nem értünk, azzal kapcsolatban önkéntelenül is bizalmatlanabbak vagyunk. Természetes tehát, ha a szülők igyekeznek minden elképzelhető módon felvértezni gyerekeiket a bizonytalan világ kihívásaival szemben.

Johann Wolfgang von Goethe írta, hogy „a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják, hova tartoznak, de ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni vagy inkább repülni.” Ehhez azonban nagy bátorság kell a szülők részéről is: bízniuk kell az ismeretlen világban, a saját gyerekeikben, s nem utolsósorban saját magukban, hogy lépést tudjanak tartani a világgal.

Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.


A sorozat korábbi cikkeit is érdemes elolvasni!

Fontos, hogy Hévíz a fiatalok számára is szerethető legyen

Körkép az erdélyi magyar fiatalokról – ahogyan a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatói látják

A pozitív példa számít a legtöbbet – csíkszeredai vállalkozói sikerek