Menü
Sorozatok
Fontos, hogy Hévíz a fiatalok számára is szerethető legyen

Ábel Európája

Fontos, hogy Hévíz a fiatalok számára is szerethető legyen

Hogyan találják meg a helyüket a fiatalok egy olyan gazdag városban, ahol szinte minden a gyógyulásról és a pihenésről szól? Hol és hogyan képzelik el a jövőjüket? S a város mit tesz azért, hogy vonzó jövőnek lássák a hévízi életet? Ezt tekintjük át a városvezető, az iskolaigazgató, a diák és  szemszögéből.

Hévíz valódi perspektívát nyújt a fiataloknak: biztos megélhetést és stabil jövőt, már-már multikulturális környezetben. A gyógyvíz és a nagy múltú fürdőkultúra világszerte ismertté teszi a várost: a helyiek számára szinte természetes, hogy több német és orosz szórt hallanak, mint magyart. A pihenni és gyógyulni vágyó vendégeknek köszönhetően a hévízi szállodák és éttermek, valamint a gyógyfürdő több ezer embernek ad munkát. A város a fejlődését a turizmusra alapozza: gazdasága prosperál, a jövedelmek jóval meghaladják az a magyar települések átlagát. Hogyan viszonyulnak mindehhez a fiatalok? Hogyan érzik magukat egy olyan városban, ahol az átlagosnál jobbak az adottságok, ugyanakkor szinte minden a gyógyulásról és a pihenésről szól?

Nem meglepő, hogy a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium az idegen nyelvekre kerül a hangsúly: nyelvi tagozaton, emelt óraszámban tanítják a németet és angolt. A középiskolát az önkormányzat alapította 1993-ban, Hévíz városi rangra emelkedése alkalmából. Az egykori Postás Üdülő épületéből kialakított gimnáziumba mindössze 250 diák jár, a hangulat családias– meséli Nagy Boldizsár, az iskola igazgatója.  „A kis létszámból adódóan sokkal közvetlenebb a viszony a diákok és a tanárok között, mint egy nagyobb intézményben. Az egyes évfolyamok is jóban vannak egymással, nincsen klikkesedés” – tette hozzá.

Nyíltnap a Bibó Gimnáziumban

 „A közösségi élet nagyon erős, lényegében mindenki ismer mindenkit” – mondja Horváth Balázs, a gimnázium végzős tanulója. „Sok közösségi programot szervez az iskola. Évente tartunk Bibó Napot. Minden második évben elutazunk a gimi erdélyi testvériskolájához, a következő években az erdélyi diákok jönnek Hévízre. Minden télen sítáborba megyünk, rendszeresen járunk színházba és moziba.” A tanárok figyelnek arra, hogy a diákokat kimozdítsák a megszokott rutinból, legyenek olyan programok, ahol társaik és tanáraik az iskolán kívüli énjét is megismerhetik. „Jó látni, hogy a fiatalok tényleg szívesen vesznek részt ezeken a programokon, nem csak muszájból” – hangsúlyozza az igazgató.

Ezek a mai fiatalok

„A mai fiatalok semmiben sem mások, mint amilyenek mi voltunk annak idején” – vélekedik Nagy Boldizsár. „Vannak, akik nagyon tudatosan tervezik az életüket, korán elkötelezik magukat egy hivatás mellett – ennek rendelnek alá tantárgyakat, különórákat, mindent. Persze van, akinek még a gimnázium utolsó évében sincs kiforrott terve – nagyjából tudja, hogy mihez van kedve, de még semmi konkrétum.

Balázs most végzős, az érettségi után programozást szeretne tanulni. „Valójában csak az idei tanév elején döntöttem el, hogy mit szeretnék. A baráti társaságomban és az osztályunkban is a lányok a céltudatosabbak, sokkal hamarabb tudták, hogy mit szeretnének.”

Nagy Boldizsár

Az igazgató szerint sokkal több impulzus éri a mai diákokat, mint a korábbi generációkat, ezért talán nagyobb feladat a döntés. Szerinte nem nehezebb ma elindulni a fiataloknak, mint régebben, nem jellemzőbb lenne a bizonytalankodás.  „Abban viszont biztos vagyok, hogy manapság sokkal nagyobb szükség van bátorságra, mint eddig. Fontos, hogy a gyerekeknek legyen merszük váltani, újrakezdeni, ha valamiről kiderül, hogy mégsem nekik való. Inkább egy év után kezdjen el másik egyetemre járni, mint a diploma után.

Gyakran azonban hiába céltudatosak a gyerekek, a szülők anyagi lehetőségei állítanak korlátokat. „Azt látjuk, hogy a szülők támogatása nélkül ma nemigen tudja egy diák fenntartani magát az egyetem alatt, különösen a fővárosban.” Észrevehetően több fiatal dolgozik mostanában nyáron és az iskolai szünetekben, mint néhány évvel ezelőtt. Van, aki kilencedik osztálytól kezdve minden nyarat végig dolgozik, s már előre gyűjt az egyetemi évekre.

Nyitni a fiatalok felé

A városvezetés előtt álló egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, ezért arra törekszenek, hogy erősítsék a fiatalok helyi kötődését. Ennek egyik útja, hogy minél jobban bevonják őket a helyi élet alakításába. „Igyekszünk egyre több olyan programot indítani, olyan projektben részt venni, ami párbeszédet nyit a fiatalok és az önkormányzat között” – meséli Kepli József János, Hévíz alpolgármestere. „Nyitottak vagyunk egy ifjúsági önkormányzat létrehozásának gondolata előtt, ahol a fiatalok közvetlenül a képviselőtestület elé terjeszthetik javaslataikat, s ténylegesen részt vehetnének a döntéshozatalban. Abban bízunk, ha tényleges szerepük van, jobban érdeklik majd őket a város ügyei.”

Kepli József János

A hévízi fiatalokat nem érdeklik sem a helyi, sem az országok közügyek. Ez volt az EU3doms című uniós projekt fórumának egyik legfőbb tapasztalata. „Túlságosan bürokratikusnak, elérhetetlennek, bonyolultnak érzik azokat az intézményeket, amelyek a mindennapi életüket befolyásolják. A helyi önkormányzatot gyakran éppolyan távolinak érzik, mint a brüsszeli döntéshozókat” – részletezi az alpolgármester. A fiatalokat érintő nemzetközi projektek fontosak a városnak. „Világot láthatnak a fiataljaink és talán azt is észreveszik, hogy máshol sem könnyebb az élet, mint itthon.”

Az EU3doms projekt egy nemzetközi vitasorozat Európa jövőjéről, különös tekintettel az Európai Unió négy szabadságára. Tapasztalatcserére és közös gondolkodásra hívta a projektben részt vevő országokat: Magyarország mellett Ausztriát, Szlovéniát, Romániát, valamint Szerbiát. Hévízen egyrészt az uniós szabadságok jövőjét, s az azokat érintő kihívásokat vitatták meg a résztvevők, másrészt a szabadságok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos jó gyakorlatokat mutattak be.

Balázs egy másik projektben képviselte Hévízt. Ebben magyar, spanyol, portugál, francia és román fiatalok vitatták meg városaik fejlesztésének lehetőségeit. Magyarországot Hévíz képviselte, a hévízi ifjúságot pedig Balázs. „Izgalmasak voltak a városfejlesztési feladatok és nagyon élveztem azt is, hogy gyakorolhatom az angolt”.

Az Erasmus+ Transforming your city című projekt résztvevői elsősorban azzal foglalkoztak, hogy a fiatalok milyen módon tehetnek városaikért, azok fejlesztéséért. Workshopokat rendeztek valamennyi partnervárosban. Hévízen a város sportlehetőségeinek fejlesztését vitatták meg.

 „Rendszeresen szervezünk programokat, hogy a diákok naprakészek legyenek az EU kínálta lehetőségekből, legyen szó külföldi tanulásról vagy munkavállalásról” – fejteti ki az igazgató. A legtöbbször az iskola honlapján, facebook oldalán osztják meg az önkormányzattól érkező különféle programokat, pályázati lehetőségeket.

Nem lehet elég korán kezdeni az EU megismerését

A diákok nagy részének tetszik ez a nemzetközi pezsgés. „Valahogy úgy alakult, hogy a mi osztályunk elég nyitott, szívesen részt veszünk bármilyen városi vagy uniós projektben. Nemrég az egyik testvérvárosunkból érkezetek vendégek Hévízre, s a magyar népviseleteket kellett bemutatni – szívesen mentünk. Bármikor össze tudok szedni tíz embert, ha ilyesmiről van szó” – meséli Balázs.

Kepli József János alpolgármester szerint ezek a projektek az önkormányzat és a helyi intézmények, lakosok közötti kapcsolatot is erősítik. „Ezek az uniós projektek azért is jók, mert megmutatják az embereknek, hogy merhetnek az önkormányzathoz fordulni.”

Menni vagy maradni?

Az önkormányzat erőfeszítései azonban nem tudják ellensúlyozni azt a tényt, hogy a Hévízen tanuló fiatalok többsége nem a városban képzeli el a jövőjét. A Bibó Gimnázium igazgatója szerint a továbbtanulás szempontjából még nem általános a külföldben gondolkodás, de minden évfolyamon akad néhány diák, aki másik országban, jellemzően Dániában vagy Ausztriában tanul tovább. „Az érettségi találkozókon viszont kiderül, hogy a diploma után sokan mennek külföldre. Számos olyan végzett évfolyam van, ahol a diákok harmada másik országban dolgozik. A legtöbben nem véglegesen költöznek ki, inkább 5-10 éves időtávban gondolkodnak: kint megalapozzák az életüket anyagilag, majd hazajönnek és Magyarországon telepednek le.” – meséli Nagy Boldizsár.

Balázs Magyarországon képzeli el az életét. „Szeretem Hévíz nyugalmát, de nem tervezem, hogy akár a városban, akár a környéken maradok – vagy Budapesten, vagy valamelyik nagyobb vidéki városban szeretnék továbbtanulni és később dolgozni. Az osztálytársaim nagy része külföldre menne, főleg Ausztriába vagy Németországba. Hévízen szinte senki sem szeretne maradni, mert nem tudjuk mivel lekötni magukat: nincs túl sok programlehetőség.”

Ábel Európája című sorozatunk a Közép-európai fiatalokról szól. Portrékon, életképeken és riportokon keresztül mutatjuk be, hogyan gondolkodnak a fiatalok a világról és benne a saját helyzetükről; lehetőségeikről és az előttük álló kihívásokról – fiatalként, dolgozó felnőttként, szülővárosuk és nemzetük szülöttjeként, európai uniós állampolgárként.

Kepli József János is gyakran hallja ezt: „a város jellegéből is fakad, hogy kevés szórakozási lehetőség van, hiszen Hévíz elsősorban a gyógyulásról szól. Aki megérti, hogy a város a pihenni vágyókból él, az könnyebben elfogadja ezt a helyzetet is.” Az alpolgármester szerint Hévíz sokkal jobb helyzetben van, mint a legtöbb vidéki város, mégsem tud eleget kínálni a fiataloknak. „A város megtartó ereje bizonyos területekre szűkül: annak, aki a turizmus-vendéglátásban, vagy marketing területen szeretne elhelyezkedni, sok a lehetőség, de az, aki például mérnöknek tanult, a környéken kevésbé találja meg a számítását” – fejtette ki. „Ezen folyamatosan próbálunk változtatni, hiszen a város jövője a fiatalokon is múlik, fontos, hogy a város számukra is szerethető legyen.”

A fiatalok önszerveződésének támogatása, az uniós projektek is ezt célozzák. Úgy vélik, hogy a pozitív példák is rengeteget számítanak: nemrég indult például egy előadássorozat, melynek keretében Hévízi származású, saját szakterületükön sikeres szakemberek mutatják be a munkájukat és életüket, mesélte az alpolgármester – hívnak olyat is, aki elköltözött és olyat is, aki otthon maradt. Az előadók arról is beszélnek, hogy mit adott, mit ad nekik a város. Úgy gondolják, hogy ezek a történetek erősíthetik a helyi kötődést és megmutathatják a fiataloknak, hogy Hévízen is révbe lehet érni.


A sorozat korábbi cikkeit is érdemes elolvasni!

Körkép az erdélyi magyar fiatalokról – ahogyan a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatói látják

A pozitív példa számít a legtöbbet – csíkszeredai vállalkozói sikerek