Menü
Sorozatok
Az online média a túlélésért küzd – beszélgetés Dudás Gergellyel Indexen túl, Politisen innen

Műhely

Az online média a túlélésért küzd – beszélgetés Dudás Gergellyel Indexen túl, Politisen innen

Az online média egyre messzebb kerül eredeti feladatától, a hiteles, megalapozott közéleti tájékoztatástól. Az értékes tartalom felhígul, küldetéstudat helyett a hirdetők diktálják a játékszabályokat. Az új cél: minél több olvasóhoz eljutni, hiszen a hirdetési bevételek jelentik a fennmaradás zálogát. Mi térítette le a médiát a számára kijelölt évszázados útról? Van még visszaút? Ha igen, merre vezet? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk új projektje kapcsán Dudás Gergellyel, az Index volt főszerkesztőjével.

Politikai agenda és klikkvadászat

Dudás Gergely szerint két fő oka van annak, hogy a magyar média rosszul működik. Az egyik az, hogy a rendszerváltás óta nem igazán sikerült a szekértábor logikán átlépő, s politikai függetlenséget nem csak hirdető, hanem meg is valósító médiumokat létrehozni. Végig lehet követni a magyar média politikai érintettségének történetét, például azt, hogy az állami cégek hirdetései mely lapokban jelentek meg az egyes kormányok ideje alatt, esetenként a piacon életképtelennek bizonyuló lapokat életben tartva. Mára a médiumok függetlensége és objektivitása minden eddiginél jobban megkérdőjelezhető, hiszen a pártközeli tulajdonban álló szerkesztőségek láthatóan politikai agenda szerint működnek. „A magyar média képtelen elszakadni a pártok és politikusok tematizálásától. A közéleti hírek jelentős része nem szakpolitikai kérdésekről szól, hanem arról, hogy ki mit mond és ki milyen viszonyban van valakivel.”

Dudás Gergely

A másik probléma a magyar online média üzleti modelljével kapcsolatos. Az ingyenes netes tartalomszolgáltatás alapvetően határozza meg a média működési logikáját: mivel a fogyasztók nem fizetnek a tartalomért, a médiumok a hirdetési bevételekből tartják fenn magukat. A hirdetési bevételekhez tömegelérésre van szükség, ez viszont azt jelenti, hogy minél szélesebb tömegízlést kell kiszolgálni, hogy meglegyen a kellő mennyiségű látogató, a szükséges kattintásszám.

A közösségi média robbanásszerű terjedése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen az olvasók legnagyobb része már nem közvetlenül a híroldalt nézi, hanem a Facebookon keresztül érhető el. Ehhez viszont a nagy médiazajban minél csalogatóbb, színesebb – s különösen minél több – tartalomra van szükség. „Az a nagy kérdés, hogyan lehet 16 éveseket a youtoube-on és az instagramon keresztül megszólítani; hogyan lehet posztonként 3 mondattal 100.000 olvasót hozni.”

Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Az újságírók is ki vannak szolgáltatva az üzleti modellnek. A tartalomelőállítási kényszer megköti a kezüket: idejük egyre jelentősebb részében facebook posztokat és fizetett hirdetési cikkeket írnak. Nincs idő arra, hogy kellően olvasottak és tájékozottak legyenek. Pedig ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy objektivitásra törekedve, több nézőpontból, kellő alapossággal dolgozzanak fel egy-egy témát. Arra sincs idő, hogy elmélyüljenek és bizonyos terület szakértőivé váljanak – az online média a szakújságírókat sem engedheti meg magának. Ellenben nagyon jól jár a fiatal, tapasztalatlan újságírókkal, akik jól beszélik a közösségi média nyelvét és egy-egy facebook poszttal több bevételt hoznak, mint a tapasztalt zsurnaliszták kemény munkával megírt cikkeikkel.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek jó magyar újságírók. Ezen a téren egész jól állunk: sok tehetséges ember van, idősek is, fiatalabbak is, akik igyekeznek kihozni az adott helyzetből a maximumot.  Más körülmények és elvárások közt pedig még többre lennének képesek.

Kicsit sárgább, kicsit savanyú

A szinte kizárólag ingyenes tartalomszolgáltatáson alapuló online média egyedülálló Európában és az USA-ban is. A világ nagy részében az online hírfogyasztást is a print napilapok és a nyomtatott sajtó üzleti logikája uralja, a netes tartalmakat részben vagy teljesen fizetősen kínálják. Az internetet egy újabb kommunikációs platformként kezelik, ami technológiai lehetőséget jelent arra, hogy sokkal több információt juttassanak el az olvasókhoz, mint a nyomtatott lapok révén. „Elég hamar rádöbbentek arra, hogy ha a korábbi tartalom-előállítási elvet szeretnék követni, az nem fog ingyen működni. Egyszerűen nem tudja behozni az árát.”

Dudás Gergely új online hírportál indítását tervezi Politis néven, válaszként a magyar média problémáira. Ez lehet az ország „első, tisztán közéleti, csak előfizetőknek elérhető” újságja.  Úgy véli, hogy az ingyenes tartalmat kínáló online médiában nincs pénz arra, hogy értékes és pontos újságírói munkát végezzen, ezért egy új megközelítésen dolgozik és előfizetőket toboroz. A Politis.hu hiteles, független, objektivitásra törekvő közéleti tájékoztatást ígér több, mint 30 fős profi szerkesztőséggel. A 2018 áprilisára tervezett induláshoz 30.000 előfizetőre van szükség.

Nálunk egészen másként működnek a dolgok. Az olvasók az internetes cikkekért nem, csak a nyomtatott sajtóért hajlandóak fizetni – azon belül is a vidéki napilapokra fizetnek elő a legtöbben. A napilapok nem tudnak túl nagy súlyt képviselni az online médiapiacon, mert a politikai befolyásoltság miatt hamar elvesztették a hitelességüket. Az Index és az Origo viszont éppen annak is köszönheti a sikerét, hogy kihúzták a talajt a napilapok piaca alól. A kizárólag online elérhető újságok terén meg is előztük a világot. A kétezres évek elején a magyar médiapiac unikális volt abban a tekintetben, hogy a csak interneten elérhető újságok megelőzték a hagyományos kiadókat. Az elmúlt években az Index és az Origo látogatottsága napi 600.000 olvasó fölött mozog, a legfontosabb hetilapokra előfizetők száma (Heti Válasz, HVG, Figyelő, Magyar Narancs) összesen alig haladják meg a néhány tízezret, a napilapok pedig kb.10 000 és 30 000 előfizetőt tudtak felmutatni. Közülük online a Népszabadság volt a legerősebb: a nol.hu-t az utolsó éveiben kb. 60-80 ezren olvasták naponta. A csak online újságokhoz képest a különbség óriási.

Magyarországon később zajlott le az internetes robbanás, mint Európa más országaiban, lassabban növekedett az internetes lefedettség. A nethasználat sokáig fiatalos, szubkulturális jelenség maradt. Erre az első internetes kiadványok, köztük az Index is, ráerősítettek: a szocializmus szerkesztőségeiben szocializálódott és edződött, tapasztalt újságírók is nehezen fogadták a technikai váltást, emiatt kezdetben fiatalabb, rutintalanabb újságírók kezdték el alakítani a hazai netes újságírást.

Valami új közeleg

A hazai online média elérte teljesítőképessége határát, az ingyenes tartalomra épülő modell egyre nagyobb mértékben a szórakoztatás, a könnyű tartalmak terepévé válik. A tartalomgyártási kényszer és az újságírókra nehezedő nyomás fokozódik – a szerkesztőségek már nem sokáig tudják tartani a tempót. Újra kellene gondolni a média helyét és szerepét a társadalomban és a gazdaságban. Új működési logikára van szükség – legalább akkora váltás kellene, mint amikor az online média felváltotta az elkényelmesedett print kultúrát. Ma még nem mindenki számára világos, hogy az online média a túlélésért küzd. Kérdés, hogy lesznek-e elegen, akik időben kapcsolnak.


Ezt is érdemes elolvasni

Az erdélyi magyarok bérhátrányának egyik oka a hiányos román nyelvtudás

Térképen: A területi tőke Magyarországon

Alulfizetve – miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

A mohácsi vereségről – másképpen