Menü
Sorozatok
Hét szabály Amerikából, hogyan tegyük élhetőbbé a városokat

SXSW

Hét szabály Amerikából, hogyan tegyük élhetőbbé a városokat

SZERZŐ:

Életminőségünk függ helyeink minőségétől – mindenki szeret szebb és jobban használható épületek között élni. A minket körülvevő tér pedig nemcsak az egyént, de az emberek által alkotott közösségek tulajdonságait is befolyásolja. A várostervezés az austini SXSW konferenciának is fontos témája volt – sorozatunk negyedik része ehhez kapcsolódó gondolatokról mesél.

A tereknek politikai és közösségi következményei vannak

Az épített környezet közösségi életet befolyásoló hatását napjainkra a politikusok és kampányszakembereik is felismerték. Az SXSW egyik előadásán egy neves tanácsadó, Kate Catherall azonosított számos olyan társadalmi problémát, amely a várostervezés hiányosságaira vezethető vissza.

A politikai és társadalmi ügyek kommunikációjával foglalkozó Catherall úgy érvel: rengeteg társadalmi konfliktus forrása a közösségi élet gyengülésében keresendő. Ilyen gond például a kormányzatba vetett bizalom csökkenése, a túlzott politikai polarizáció, a középutas véleményektől való távolodás, a közéleti ellenfelek tiszteletének hiánya, az alacsony szavazási hajlandóság. A közösségek gyengülését pedig a szakember részben a közösségi terek romlásának és a nem közösségbarát urbanisztikai megoldások hatásának tulajdonítja be.

Közösségi tér egy régi képeslapon: Cleveland, Ohio. Fotó: wikimedia.org

Fizikai életterünk ugyanis nagyban meghatározza, mennyire vagyunk képesek a kötődés valódi érzését megadó közösségeket találni. A legtöbb ember jobban tud és szeretne a közösség ügyeivel foglalkozni akkor, ha az élet szép és jól megtervezett épületek és parkok, közösségi terek világában zajlik. Az ügyek megbeszélésének igénye ilyenkor kézenfekvőbben merül fel, ebből fakadóan pedig időt és energiát fektetünk a jó vezetők kiválasztásába és akár saját erőforrásainkból is áldozunk a közös értékek megőrzésére.

A tudatos várostervezés a polgárokra koncentrál

Hasonlóan gondolkodik Suzanne Nienaber, a Center for Active design nevű várostervező iroda vezető munkatársa is. Szerinte a megfelelő városi tervezés mérhető hatással van az emberek szociális viselkedésére. Hiszen egyrészt a jó városelrendezés önmagában is erősíti a közösségi életet, másrészt pedig maga a tervezési folyamat is számít. A közösségek ugyanis aktívabbá és szorosabbá válnak akkor, ha az új dolgok megtervezésekor a helyi lakosság véleményére, gondolataira is kíváncsiak.

Ennek ellenére az önkormányzatok és várostervezők hajlamosak megfeledkezni a végeredményt később használatba vevő polgárok elvárásairól, valódi igényeiről. A kommunikáció hiánya pedig jó esetben kihagyott lehetőségekhez, rossz esetben pedig súlyos gondokat okozó tervezési hibákhoz vezet. A jó térinnováció ellenben képes növelni a polgárok bizalmát a közösségi vezetőkben, növeli az emberek közösségi részvételélt és saját környezetéről felelősebben gondolkodó, jobban informált szavazópolgárok közegét teremtheti meg.

Nathan Phillips tér Torontóban. Fotó: wikimedia.org

Ugyan a felelős állampolgár és az épületek, építmények ilyen viszonya elsőre meglepőnek tűnhet, Nienaber szerint három nagyon is egyértelmű pozitív mechanizmus támasztja azt alá.

A természeti és közösségi környezettel harmonizáló épületek között ugyanis nagyobb kényelemben és biztonságban érezzük magunkat („helyorientált dizájn (place-based design”). Ha a tereket egyszerre szépek és hasznosak, erősebb az otthonosság, a harmónia és a patriotizmus. Ez pedig már egy lépés az aktív állampolgár felé. Ennél is erősebb a terek pozitív szerepe, ha azok a közösség büszkeségeire, egyediségére tudnak emlékeztetni. Ilyenkor a terek az identitás részeivé válnak.

Hét egyszerű szabály

A helyi sajátosságok mellett vannak olyan várostervezési megfontolások, amelyek a konkrét helyszíntől függetlenül segítenek abba, hogy  támogassák az egészséges  közösségi élet létrejöttét. A Suzanne Nienaber által kiemelt hét hüvelykujj-szabály nem bonyolult dolgokat, hanem egyszerű, de fontos szempontokat tartalmaz.

  1. A gyalogos közlekedés fontos

Amerikában nem magától értetődő, hogy mindenhol lehetséges a gyalogos közlekedés és hogy a lakosság gyalogosan intézi ügyeit. Pedig minél több és jobb gyalogos közlekedési alternatíva van, annál többször tudnak a szomszédok találkozni, annál nagyobb a közösségi élmény kialakulásának esélye.

Industrial Technology Research Institute (ITRI) campus. Fotó: wikimedia.org

  1. A terek és parkok találkozóhelyeket teremtenek

A terek és parkok, mint a szabadidő eltöltésének színhelyei lehetőséget adnak egymáshoz közel élő emberek közös időtöltésére. Ezek a „placcok” hosszabb távon nemcsak a szabadidő tevékenységek kapcsán kötik össze az embereket, hanem megteremtik a helyszínt a közéleti szerveződésre és a közös problémák kibeszélésére is. Valamint sokszor maguk jelentik a képviselendő ügyet (pl. a park, amit a közösség összefogásával takarítanak ki).

  1. A zöld felületek és a természet hat az emberekre

Kutatások szerint a zöld városi felületek jelenléte javítja az emberek otthonosságérzetét és ezáltal a környezethez való hozzáállást. Ha elegendő zöld felület áll rendelkezésre, az javít a közegészségügyi állapotokon, megteremti a gondozandó és ápolandó közös „kincseket” és olyan környezetet teremt, amiben az emberek szívesebben töltenek el időt és szívesebben ismerkednek.

  1. A hanyatlás jelei hanyatlást hoznak

A kosz, a rongálás és a hanyatlás egyéb szimbólumai nagyon károsak a közösségi terek használatára. Ha az emberek piszkot, összefirkált padokat és falakat, megrongált berendezéseket látnak a közterületen, kevésbé szívesen időznek ott és nem tesznek azért, hogy a dolgok javuljanak. Ezért fontos, hogy az önkormányzati vezetők gyorsan kezeljék az ilyen problémákat, a polgárok pedig ügyeljenek környezetükre.

Fotó: David Evers, flickr.com

  1. A közelség és elérhetőség számít

A várostervezők egyik legfontosabb feladata, hogy az új városi tereket olyan helyszíneken hozzák létre, ahol azok az emberek számára valóban elérhetőek és használhatóak lesznek. Nem elég, hogy egy park jó elgondolásokkal szülessen meg az elhelyezkedésre és a közlekedési sajátosságokra is figyelni kell.

  1. A szépség nem luxus, hanem szükség

A szépség bizony számít. A közösségi tér jó használhatósága alapvető, de önmagában csak a siker egyik fele. A másik az esztétikum – a legtöbb emberben ez teremti meg az otthonosság és a térhez kötődés érzését. Ha szép dolgok vesznek körül minket, jobban érezzük magunkat.

 

  1. A tereket meg kell tölteni

A várostervezés nem ér véget a fizikai tér emberek nélküli megalkotásával és annak fenntartásával. Egy közösségi tér általában számos módon használható és nem árt, ha a vezetőknek van elgondolásuk arról, milyen jövőt szánnak városuknak. Minél több kulturális, művészeti, közösségi vagy sportesemény jön létre, annál nagyobb esély van arra, hogy a polgárok később maguktól is szerveződjenek.


A sorozat további cikkei

Amerika városai készülnek a közlekedés forradalmára

A következő évtizedek új technológiái át fogják alakítani a világ városait. Adott az esély, hogy kihasználják a kínálkozó esélyeket a városi élet és a gazdaság megszervezése terén – csak tudni kell élni vele. Az texasi SXSW Interactive technológiai konferenciáról szóló sorozatunk harmadik része az amerikai középvárosok átalakulásával, kiemelten a városi közlekedés várható változásaival foglalkozik.

Az önvezető autóhoz százszor gyorsabb internet kell

Az automatizált járművek már a látóhatáron belül vannak, de még számos technológiai ugrás szükséges a biztonságos városi és helyközi közlekedés robotizált megvalósulásához – a SXSW konferencia számos rendezvénye éppen e kihívásokat és a jövő kihívásait tárgyalta. Az önvezető autókról szóló egyik legnagyobb erejű víziót egy hagyományos autógyártó a Mercedes-Benz vezetője, Dieter Zetsche mutatta be.

SXSW – Esemény, ami egy egész várost naggyá tesz 

Texas fővárosát, Austint minden márciusban a South-By-Southwest (SXSW) nevű esemény mozgatja meg. Ez a rendezvény a nyolcvanas évek kis zenei fesztiváljából mára a világ egyik legnagyobb zenei, technológiai és szórakoztatóipari konferenciasorozatává vált. Az Összkép új sorozatában Zulik Ákos a kezdeményezés és Austin különleges történetét, illetve a technológia várható irányairól ott összegyűjtött legfontosabb gondolatokat mutatja be. Az első cikk arról szól, hogyan vált az SXSW a kultúra és a szórakoztatás és a technológiai témájának megkerülhetetlen fórumává, hogyan formálta át a neki otthont adó várost.