A héliumot elsősorban a lufik töltőanyagaként ismerjük, jelentősége azonban egyre nagyobb az ipar számára.
A héliumnak két hasznos tulajdonsága van: egyrészt nagyon le tud hűlni, másrészt nagyon könnyű. Emiatt használják orvosi eszközök, például MRI képkészítők gyártásához, valamint forrasztáshoz és félvezetők, processzorok előállításához.
A hélium iránti kereslet növekszik és ez a jövőben sem fog változni. A leginnovatívabb csúcstechnológiák használják a nemesgázt, például a szupergyors mágneses vasutak és a termonukleáris erőművek.
A héliumot leginkább földgázmezőkön termelik melléktermékként, de a gáz csak a keverék kis részét teszi ki. Hiába ér a földgáz hússzor annyit, mint a propán-bután gáz, kevés helyen éri meg olyan infrastruktúrát kiépíteni, mely a kettőt különválasztja.
Katar mellett található a világ legnagyobb földgázmezője: itt kiépítették ezeket a kapacitásokat. Így a katari blokád nem csak a földgáz piacát érintette, hanem a világ piac 30 százalékát kitevő héliumexport is leállt. Augusztus elején újraindult a szállítás, azonban a helyzet rámutatott, hogy mit jelent, ha a fejlett technológiák nyersanyagigénye néhány helyre koncentrálódik.
Futurisztikus hangulatot áraszt a katari gázfeldolgozó komplexum. A kép forrása: hydrocarbonprocessing.com
Nemrég egy tanzániai kitermelőhely keltette fel az iparág figyelmét, ahol a hélium nitrogénnel keverve rekedt meg a föld alatt. Egy ilyen kitermelő hely, ami nincs kapcsolatban a földgáz piaccal, nagyobb stabilitást tudna biztosítani az egész iparágnak és a hélium felhasználóinak.
A szén és az olaj után más nyersanyagok mozgathatják majd a világot, az új technológiáknak egyenlőre egzotikus ásványokra van szüksége, mint a hélium vagy a kobalt. Érdemes lesz felfrissíteni a földrajz tudásunkat.
[Sassy_Social_Share]
Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az Összkép!
Ezt is érdemes elolvasni
