Menü
Sorozatok

Iskola

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a vidéki élboly

A 20 legjobban teljesítő vidéki iskola listáját közöljük. Eredményeink azt mutatják, melyik iskolák diákjai érik el a legjobb eredményt az országos kompetenciamérésen, ha a gyerekek társadalmi hátterének hatásait statisztikai módszerekkel kiszűrjük az adatokból.

Előző, a legjobb fővárosi iskolákat bemutató listánk heterogén képet mutatott – a budai, pesti, régi és újabb iskolák vegyesen szerepeltek mind a matematikai, mind a szövegértési sorrendekben.  A vidéki iskoláknál kicsit más a helyzet, megfigyelhető néhány érdekes összefüggés.

A listán szereplő iskolák egyrészt településméret szerint mutatnak hasonlóságot egymással. Jellemzően kisebb településekről van szó: a legkisebb a 159 fős Csapi (2015-ös adat), a legnagyobb pedig nem éri el a 12 000-es lélekszámot. A matematika hozzáadott érték listán 14, a szövegértés listánál pedig 15 iskola települése nem éri el a 2000 fős lélekszámot.

A településméret mellett látható kapcsolat van a megyék gazdasági aktivitása és a pedagógiai hozzáadott érték között is. Az egy főre jutó GDP alapján a két leggazdagabb megye (Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye) iskolái nem szerepelnek a listán. Ugyanakkor matematikából a négy legszegényebb megye, szövegértésből pedig a hat legszegényebb megye iskolái is bekerültek az első húsz közé.  (A KSH 2011-es adatai alapján)

Az iskolák elhelyezkedése megyék szerint. Saját készítésű ábra

Az területi megoszlás mögötti okok egyszerűek. A megyék gazdasági fejlettsége és az ott élők szociális és anyagi helyzete között szoros a kapcsolat. Azokhoz a tanulókhoz, akik ezeken a területen élnek, egyszerűen többet tudnak hozzáadni a tanárok, az iskola. Itt elérni eredményeket óriási dolog, hiszen ahogy az alulteljesítő iskolákkal foglalkozó cikkünkben is írtuk: a rossz gazdasági és szociális háttér rengeteg olyan iskolát termel ki, ahol az alapkompetenciákat sem tudják elsajátítani a gyerekek és esélyük sincs később versenyképes szakmát szerezni. Ebben a környezetben az az igazi siker, ha egy iskola kompenzálni tudja ezeket a hátrányokat.

A 2016-os tanévkezdéssel kezdődött Iskola című sorozatunk. Az egyik legfontosabb energia a szülők elkötelezettsége. Nehéz eldönteni, milyen a jó tanár. A sikeres iskolák alapja az elkötelezett pedagógus és a működőképes tanári közösség. Sok az olyan, alulteljesítő iskola, ami nem tanít meg olvasni annyira, hogy sikeresen el lehessen végezni egy középiskolát. Erről szóltak eddigi cikkeink, ide kattintva érheti el őket. Ha szeretne levelet kapni az Összkép cikkeinek megjelenéséről, iratkozzon fel hírlevelünkre.

Honnan jönnek az adatok?

Az iskolák és tanulóik évről évre megméretettnek különböző módokon, legyen az kompetenciamérés, PISA-mérés, vagy a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges felvételi. Mindegyik teszt kicsit mást és másképpen mér, de fontos viszonyítási pontok egy-egy iskola munkájának értékelésében. Az Összkép listája az évente ismétlődő kompetenciamérések 2008 és 2015 közötti adatira épül.

Számításaink az általános iskolák hatodik osztályának végén megírt kompetencia mérések eredményeit használják. A 2008 és 2015 között nyolc év eredményeinek átlagát figyelembe a sorrendek kialakításánál.

A kompetenciafelméréseket 2008 óta minden évben megírja az ország összes hatodikosa, nyolcadikosa és tizedikese.  Matematikából és szövegértésből mérik, hogy a gyerekek mennyire tudják az iskolában tanultakat hasznosítani.

Fontos kiemelni, hogy a kompetencia eredmények csak egy lehetséges dimenzióját tükrözik az iskolában folyó munkának. A számok nem szólnak arról, hogy milyen az iskolai légkör, a gyerekek szívesen mennek-e reggel iskolába vagy milyen lelki-pszichológiai nevelésben részesülnek. Kizárólag a felmérések és a nyers számok alapján hiba lenne kinevezni a nagybetűs legjobb iskolát, hiszen a gyerekek különbözőek, s más-más környezet és nevelési módszer nyújtja számukra a biztonságos fejlődést.

Az objektív mutatók szerint a legjobbak között lenni azonban megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. Mindezeket megfontolva, listánk az első húsz iskolát közli – ábécé sorrendben.

A szabványos, egységesített tesztek esetében általános tapasztalat, hogy a jobb háttérrel rendelkező tanulók jobban teljesítenek. Emiatt a kompetencia eredmények alapján önmagában nem lehet megmondani, hogy egy iskola azért ér el jó eredményeket a teszteken, mert kiemelkedően jó pedagógiai munkát végez, vagy azért, mert sikeresen gyűjtötte össze az otthonról többet hozó gyerekeket.

Ezért dolgozták ki a pedagógiai hozzáadott érték koncepcióját, ami arra koncentrál, mennyire köszönhető az iskolai munkának a gyerek teljesítménye. Ezt úgy lehet kiszámolni, hogy statisztikai módszerekkel kiszűrik azokat az eredményt befolyásoló hatásokat, amelyek nem az iskolától függenek. A lista készítését megalapozó számítások esetén a gyerekek társadalmi hátterére vonatkozó jellemzők hatását szűrtük ki, hogy kiszámoljuk a hozzáadott érték nagyságát.


A sorozat további cikkei

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a budapesti élboly

Budapest 20 legjobban teljesítő iskolájának listáját közöljük. Eredményeink azt mutatják, melyik iskolák diákjai érik el a legjobb eredményt az országos kompetenciamérésen, ha a gyerekek társadalmi hátterének hatásait statisztikai módszerekkel kiszűrjük az adatokból.

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a leghátulról indulók 

20 olyan iskola listáját közöljük, akik sikeresen birkóznak meg azzal a nehéz feladattal, hogy a szegénységben élők gyerekeit készítsék fel a sikeres életre.

Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa

665 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a szintet, ami a középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges. Nehéz megemészteni, hogy több mint 100 ezer gyerek jár olyan helyre tanulni, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Pedig a kétségbeesésen túl kell lépni. Egyrészt ez 10, 20 és 40 éve is így volt. Másrészt ahhoz, hogy változtatni lehessen, előbb meg kellene érteni, miért nem tudja teljesíteni az iskolák harmada, azt amit elvárnánk tőlük.

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait.

Milyen a jó tanár?

Jók-e a tanáraink, tanítóink vagy rosszak? Hogyan lesznek a jó tanárok? Hogyan mondhatjuk meg egy tanárról, hogy mennyire csinálja jól a dolgát? Ha megvan a válasz ezekre a kérdésekre, már könnyű csodát tenni a magyar iskolával.

Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt 

A szülők féltik a gyerekeik jövőjét és mindent megtesznek neveltetésükért – ez a magyar iskolák működésének egyik meghatározó ereje.