Menü
Sorozatok

Iskola

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a leghátulról indulók

20 olyan iskola listáját közöljük, akik sikeresen birkóznak meg azzal a nehéz feladattal, hogy a szegénységben élők gyerekeit készítsék fel a sikeres életre.

Első listánk a legrosszabb társadalmi összetételű iskolákról szól – azokról, ahova a legnehezebb körülmények között élő gyermekek járnak. Ezek az iskolák azt a nehéz feladatot kapták, hogy a képzettséggel nem rendelkező, gyakran nélkülöző családok gyerekeit tanítsák.

Ritkán beszélünk erről a világról. Ahogy korábban az alulteljesítő iskolákról szóló cikkünkben is bemutattuk, a siker egyáltalán nem lehetetlen, csak nehéz. Listán azt a húsz iskolát tartalmazza, melyek a szegény emberek világában tudták a legtöbbet kihozni a hatodikos diákokból.

Mind a húsz intézmény kiérdemli az elismerést. Az pedig különösen figyelemre méltó, hogy a legjobban teljesítő rossz társadalmi hátterű iskolák élcsapatának több mint fele az országos ranglista első húsz helyezettje között van, a hatodik osztály végén készített kompetenciamérések alapján számított hozzáadott érték alapján.

 

A 2016-os tanévkezdéssel kezdődött Iskola című sorozatunk. Az egyik legfontosabb energia a szülők elkötelezettsége. Nehéz eldönteni, milyen a jó tanár. A sikeres iskolák alapja az elkötelezett pedagógus és a működőképes tanári közösség. Sok az olyan, alulteljesítő iskola, ami nem tanít meg olvasni annyira, hogy sikeresen el lehessen végezni egy középiskolát. Erről szóltak eddigi cikkeink, ide kattintva érheti el őket. Ha szeretne levelet kapni az Összkép cikkeinek megjelenéséről, iratkozzon fel hírlevelünkre.

 

 

Megküzdenek érte

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a vidéki, lemaradó iskolákban nem történik semmi, a számok és személyes történetek azonban másról mesélnek. Felkerestük a listán szereplő iskolákat – a tanárokkal és iskolavezetőkkel beszélgetve hasonló történetek rajzolódtak ki.

A legtöbb iskolában a kompetenciamérések első éveiben nagyon rossz eredményeket értek el, ami arra ösztönözte őket, hogy célzottan készüljenek a mérésekre. Van olyan iskola, ahol a diákok szinte az összes régebbi kompetenciamérés feladatát megoldják a tanórák során, de van, ahol külön órákon készülnek a megmérettetésre. Van olyan iskola is, ahol a modern pedagógiában találták meg sikerük kulcsát: projektmódszert, digitális táblákat, kooperatív tanulási módszereket használnak, ezzel is próbálva csökkenteni a gyerekek szociális helyzetéből adódó hátrányokat.

Sok múlik a tanárokon. A listán szereplő iskolákban a pedagógusok a folyamatos fejlődésre törekednek: kielemzik az előző évek eredményeit, folyamatosan képezik magukat. Pedig ezek a tanárok az átlagosnál nagyobb, komolyabb kihívásokkal szembesülnek: sokszor találkoznak olyan gyerekekkel, akik nem kapják meg otthon a megfelelő támogatást és biztatást – akiknek nem akarnak, vagy nem tudnak segíteni szüleik.

Bár a listán szereplő iskolák történetei különbözőek, valamennyi kiváló példa arra, hogyan kell küzdeni akkor, ha valami nem megy rögtön, hogyan kell bízni a tanítványaik képességeikben, és kihívásként, nem pedig akadályként megélni egy-egy nehézséget.

Honnan jönnek az adatok?

Az iskolák és tanulóik időről időre megméretettnek különböző módokon, legyen az kompetenciamérés, PISA-mérés, vagy a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges felvételi. Mindegyik teszt kicsit mást és másképpen mér, de fontos viszonyítási pontok egy-egy iskola munkájának értékelésében. Az Összkép listája az évente ismétlődő kompetenciamérések 2008 és 2015 közötti adatira épül.

A kompetenciafelméréseket 2006 óta minden évben megírja az ország összes hatodikosa, nyolcadikosa és tizedikese.  Matematikából és szövegértésből mérik, hogy a gyerekek mennyire tudják az iskolában tanultakat hasznosítani.

Számításaink az általános iskolák hatodik osztályának végén megírt kompetencia mérések eredményeit használják. A 2008 és 2015 között nyolc év eredményeinek átlagát figyelembe a sorrendek kialakításánál.

Fontos kiemelni, hogy a kompetencia eredmények csak egy lehetséges dimenzióját tükrözik az iskolában folyó munkának. A számok nem szólnak arról, hogy milyen az iskolai légkör, a gyerekek szívesen mennek-e reggel iskolába vagy milyen lelki-pszichológiai nevelésben részesülnek. Kizárólag a felmérések és a nyers számok alapján hiba lenne kinevezni a nagybetűs legjobb iskolát, hiszen a gyerekek különbözőek, s más-más környezet és nevelési módszer nyújtja számukra a biztonságos fejlődést.

Az objektív mutatók szerint a legjobbak között lenni azonban megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. Mindezeket megfontolva, listánk az első húsz iskolát közli – ábécé sorrendben.

A szabványos, egységesített tesztek esetében általános tapasztalat, hogy a jobb háttérrel rendelkező tanulók jobban teljesítenek. Emiatt a kompetencia eredmények alapján önmagában nem lehet megmondani, hogy egy iskola azért ér el jó eredményeket a teszteken, mert kiemelkedően jó pedagógiai munkát végez, vagy azért, mert sikeresen gyűjtötte össze az otthonról többet hozó gyerekeket.

Az iskolák társadalmi összetételét az intézményenként, tagintézményenként gyűjtött adatok alapján számolják. Ez a mutató olyan tényezőkből áll össze, mint az iskolában rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya, a munkanélküli szülők és a diplomás szülők aránya, az átlag feletti, a nagyon rossz anyagi körülmények között élők aránya és még néhány hasonló szociális helyzettel kapcsolatos arány.

Ezért dolgozták ki a pedagógiai hozzáadott érték koncepcióját, ami arra koncentrál, mennyire köszönhető az iskolai munkának a gyerek teljesítménye. Ezt úgy lehet kiszámolni, hogy statisztikai módszerekkel kiszűrik azokat az eredményt befolyásoló hatásokat, amelyek nem az iskolától függenek. A lista készítését megalapozó számítások esetén a gyerekek társadalmi hátterére vonatkozó jellemzők hatását szűrtük ki, hogy kiszámoljuk a hozzáadott érték nagyságát.


Az Iskola sorozat további cikkei

Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa 665 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a szintet, ami a középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges. Nehéz megemészteni, hogy több mint 100 ezer gyerek jár olyan helyre tanulni, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Pedig a kétségbeesésen túl kell lépni. Egyrészt ez 10, 20 és 40 éve is így volt. Másrészt ahhoz, hogy változtatni lehessen, előbb meg kellene érteni, miért nem tudja teljesíteni az iskolák harmada, azt amit elvárnánk tőlük.

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás? Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait.

Milyen a jó tanár? Jók-e a tanáraink, tanítóink vagy rosszak? Hogyan lesznek a jó tanárok? Hogyan mondhatjuk meg egy tanárról, hogy mennyire csinálja jól a dolgát? Ha megvan a válasz ezekre a kérdésekre, már könnyű csodát tenni a magyar iskolával.

Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt A szülők féltik a gyerekeik jövőjét és mindent megtesznek neveltetésükért – ez a magyar iskolák működésének egyik meghatározó ereje.