Menü
Sorozatok

Makroszemmel

Hosszú távú növekedés: mennyi az annyi?

SZERZŐ:

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának ötödik része azzal foglalkozik, hogyan is alakult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt 140 évben.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00%-al növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1%. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására? Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Például az Európai Unió 28 tagállamában az átlagos egy főre jutó GDP növekedése ugyanezekben az években 1,3 illetve 1,66%-os ütemű volt. Az uniós átlagnál nagyobb növekedés arra utal, hogy az elmúlt két évben csökkent a lemaradás és tovább folytatódott a felzárkózás. A régiót gyakran megjelenítő V4 országokban ugyanezek az átlagos értékek 3,26% és 3,74%, ami azért arra utal, hogy az uniós átlagot meghaladó növekedés nem annyira magyar sajátosság, valószínűbb, hogy a felzárkózási folyamat eredménye. Végül is, a növekedési ütem nagyságának a megítélése alapvetően a viszonyítási alap megválasztásának a kérdése, most a szokásos megoldásokon túlmutató viszonyítási pontot járunk körbe.

Nincs nagy jelentősége annak, ha egy ország 3,9%-al nő egy adott évben vagy éppenséggel 4%-al (bár a költségvetés tervezése során ennek azért lehet szerepe). Egyik évről a másikra nézve néhány tizedpontnyi eltérés a GDP növekedésében ritkán érhető tetten az életszínvonal változásában. Nem így van ez azonban hosszú távon. A növekedési ütemek különbségei évtizedek alatt vezetnek csak el igazán látványos felzárkózáshoz vagy éppenséggel visszaeséshez. Ezt érzékelteti a cikk végén található keretes írásunk, ahol a növekedési ütemek számtanából nyújtunk ízelítőt.

Lassú víz partot mos

A gazdasági növekedés vizsgálatához hosszú távra érdemes fókuszálni és ez nem csak a növekedés számtanának izgalma miatt hasznos metódus. Maga a jelenség is természetét illetően hosszú távon érhető meg igazán. A gazdasági növekedés a gazdaság termelési kapacitásának, jövedelemtermelő képességének a bővülése. Történelmi perspektívából lehet igazán mélyen megérteni ennek a jelentőségét: a generációkkal előttünk élő emberek életszínvonala, lehetőségei össze sem hasonlíthatóak a mai kor emberének körülményeivel. Nem is kell ehhez közgazdásznak lennünk, alapvető irodalmi olvasmányélményeink sok példával szolgálnak arról, hogyan laktak, táplálkoztak, utaztak a régi időkben. Azért a számok is érdekesek, érdemes megnézni, hogy a GDP-vel kifejezett életszínvonal milyen mértékű változásáról tanúskodnak a történelmi idősorok.

Magyarországra vonatkozóan 1870-től állnak rendelkezésre becslések az egy főre jutó GDP értékeire vonatkozóan nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő adatbázisban, az ún. Maddison adatbázisban. 2010-ig, azaz 140 év alatt az egy főre jutó GDP az adatbázis szerint 7,65-szeresére nőtt – ez 1,45%-os éves átlagos növekedésnek felel meg. A hosszú távú trendhez képest tehát az elmúlt két év gazdasági növekedése kifejezetten magasnak nevezhető.

A világ fejlett országainak többségéhez képest mért jövedelmi különbségünk azonban nem csökkent, sőt. Az Egyesült Államok ugyanebben az időszakban 1,8%-os éves átlagos gazdasági növekedési ütemet ért el, így hozzájuk képest nézve a lemaradásunk még nőtt is. Az Egyesült Királyság azonban nagyon hasonló mértékben növekedett (1,43%), hozzá képest a jövedelmi hátrányunk – arányait tekintve – kis mértékben csökkent.

Saját szerkesztés. Adatok forrása: Maddison adatbázis (The Maddison-Project, 2013 version)

Talán joggal vetheti fel az olvasó, hogy mennyivel más utat járt be, más növekedési lehetőségekkel rendelkezett e két ország hazánkhoz képest a vizsgált időszak alatt! Így azután még két további ábrát is készítettünk.

Ha sorba rendezzük a Maddison adatbázisban szereplő országokat a szerint, hogy az egy főre jutó jövedelmük mekkora értéket vesz fel 1870-ben, akkor Magyarország két szomszédja Portugália (89%-a a magyar értéknek) és Finnország (104%-a). E két ország átlagos növekedési üteme ezen 140 év alatt 1,92% és 2,16%. Így mai jövedelmük 15-20-szorosa a 140 évvel ezelőttinek – a világ vezető országaitól vett lemaradásuk jelentősen csökkent. Finnország gyakorlatilag utolérte a briteket egy főre jutó jövedelem vonatkozásában.

Saját szerkesztés. Adatok forrása: Maddison adatbázis (The Maddison-Project, 2013 version)

Lehet, hogy Finnország és Portugália sem a legjobb példák, ha viszonyítási alapot keresünk. Mindkét ország messze van, a mienkétől eltérő kulturális, társadalmi és intézményi fejlődési utat jártak be. A régiós országok hasonló történelmi tapasztalatai miatt jobb összehasonlítási alapot kínálnak. A Visegrádi országok esetében azonban a Maddison adatbázis alapján a cseh és a szlovák fejlődést nem tudjuk különválasztani (csak együttes érték szerepel az adatbázisban), így a szomszédos Romániát is kiválasztottuk vizsgálatunkhoz. Mai utolsó ábránkon a magyar gazdaság átlagosan 1,45 százalékos növekedését a lengyel, a cseh-szlovák és a román gazdasági növekedéshez hasonlíthatjuk. Míg az előbbi két esetben a 140 éves átlagos növekedési ütemek 1,74 és 1,72%, addig a román érték 1,12%.

Saját szerkesztés. Adatok forrása: Maddison adatbázis (The Maddison-Project, 2013 version)

Ez a sok szám és ábra jól mutatja, hogy a növekedési ütemek megítélésének kérdése nagyon viszonylagos. Egy fontos üzenete azonban mindenképpen van ezeknek az értékeknek: az évi 3-4%-os növekedés messze meghaladja a százéves átlagokat, így ezek önmagukban is felzárkózást jelentenek.

Összehasonlító szemezgetésünk arra utal, hogy hosszabb távon már éves átlagos 2%-os növekedés mellett is jelentős felzárkózást lehetett elérni a múltban és valószínűsíthető, hogy a jövőben is. A kulcs valószínűleg egyébként nem is a számokban magukban van, hanem a növekedés tartósságában, fenntarthatóságában.

A százéves trendek – rövid módszertani háttér az ábrákhoz

A hosszú távú növekedés empirikus vizsgálatát a történelmi adatok elérhetősége erősen korlátozza. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Angus Maddison gazdaságtörténész és csapatának munkája révén a világ számos országára állnak rendelkezésre becslések az egy főre jutó GDP értékére akár több száz évre visszamenőleg is. Munkájuk legfőbb érdeme, hogy részletesen dokumentált, így a kétkedő felhasználó bőségesen kaphat információt a becslések alapjául szolgáló történelmi kutatásokról. A Maddison adatbázis mára az igen hosszú növekedési folyamat empirikus vizsgálatának egyik alapvető adatbázisává vált. A szövegben szereplő ábrák az egy főre jutó GDP nagyságát ún. nemzetközi dollárban mutatják. A nemzetközi dollár olyan mértékegység, amely vásárlóértéken mutatja az adott ország jövedelmét, így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas. Az időbeni összehasonlítást az teszi lehetővé, hogy a jövedelem számítása során korrigáltak az árak időközben változására. Mindezeket jelzik az ábrák függőleges tengelyéhez írt címkék: az ábrákon szereplő jövedelemértékek 1990-es, nemzetközi dollárban szerepelnek.

A növekedési ütemeket az egy főre jutó GDP értékekből számítottuk ki, ezek nagyságának a kérdése nem egyszerűen matematikai kérdés. Fontos persze látni azonban ennek számtani hátterét is: az egy főre jutó GDP növekedési ütemeinek realisztikus értékei jellemzően néhány százalékos értéket vesznek fel, általában inkább közelebb a nulla értékéhez, mint a kétszámjegyű tartományhoz.

A közgazdászok gyakran azt nézik, hogy egy adott növekedési ütem mellett mennyi idő kell ahhoz, hogy a jövedelem szintje megduplázódjon. Például 1%-os növekedés mellett 69 év alatt, 2%-os növekedés mellett 35 év alatt, 3%-os növekedés mellett 23 év alatt megduplázódik az egy főre jutó jövedelem. Ha az egy főre jutó jövedelem 4%-os növekedési üteme tartósan fennmarad, akkor 17 évente megduplázódik a jövedelmünk. (Közelítőleg elég pontos eredményt kapunk a duplázódási időre akkor, ha 69-et elosztjuk a növekedési ütemmel).

A növekedési ütemek kis eltérései tehát hosszú távon igen jelentős eltéréseket eredményeznek a jövedelmek szintjében. Éppen ezért nem példa nélküli, hogy a gazdasági növekedést igen hosszú távú perspektívából nézzük. Ha nem egy-két év, hanem akár egy egész évtized, esetleg 140 év a viszonyítási alap, akkor az átlagos növekedési ütemek kis mértékű eltérései is igen drámai jövedelmi különbségeket tudnak eredményezni. Például ha kezdetben két azonos jövedelemszintű ország átlagos növekedési üteme között 0,1 a különbség (például az egyik évi 2%-al nő, míg a másik 1,9%-al), akkor 140 év alatt 15%-os jövedelemkülönbség alakul ki.. De ha a növekedési ütemek különbsége tartósan 0,2, akkor már közel 35%-os lesz a jövedelemkülönbség,  míg 0,5-es különbség a növekedési ütemekben azt eredményezi, hogy a gyorsabban növekedő ország jövedelme a másik dupláját is meghaladja.

A növekedési ütemek különbségeinek megmutatása érdekében a közgazdászok gyakran a jövedelmek logaritmusát ábrázolják, ezek láthatóak a következő három ábrán. Az adatok logaritmusának ábrázolása azért hasznos, mert így a kapott görbe meredeksége megmutatja a növekedési ütemet. Így ha két ország jövedelmét ábrázoló görbe nagyjából párhuzamos, mint például a brit és magyar esetben, az arra enged következtetni, hogy a két ország átlagos növekedési üteme egyenlő. Ha azonban a két görbe meredeksége láthatóan eltérő, akkor a meredekebb görbéjű ország átlagos növekedési üteme a gyorsabb, mint például a finn és magyar összehasonlítás mutatja.

A logaritmizált adatsorok távolsága így akkor nő, ha a jövedelmi lemaradás relatív értelemben is nő. Ezzel szemben az egyszerű, dollárban kifejezett adatok ábrázolása esetén a két görbe távolságának növekedése az abszolút jövedelmi különbségek növekedésére utal. A két ábra (a nyers adatoké és azok logaritmusáé) így együtt ad teljes képet a jövedelmi hátrányok/előnyök alakulásáról.

 

 


A sorozat további cikkei

Nagy nyitottság, kevés újítás, bizonytalan növekedési potenciál – Ilyennek látszik a magyar gazdaság sok év és sok ország adatait vizsgálva A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Cikksorozatunk eredményeit foglaljuk most össze: gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Kik innoválnak?  Major Klára sorozatának hetedik része azzal foglalkozik, mennyire innovatívak a magyar vállalatok.

A hosszútávú növekedés tényezői Magyarországon az egy főre jutó GDP az 1995 és 2014 közötti két évtized alatt évente átlagosan 1,97%-ot növekedett. Korábban láttuk, hogy ha ez a növekedés hosszú távon fennmarad, akkor a jövedelmi felzárkózás záloga lehet – évszázados horizonton gondolkodva. Mi volt ennek a növekedésnek a forrása? Mitől nőtt a gazdaság, a növekedés egyes forrásai milyen mértékben járultak hozzá ehhez a növekedéshez? Jelen írásunkban ezt a kérdést járjuk körbe.

A jövedelem ingadozása és a közösségi fogyasztás A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának negyedik része azzal foglalkozik, mi lehet az állam szerepe a válságokkal összefüggésben? Röviden: a kevesebb néha több.

A válság hatása a háztartások fogyasztására A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának harmadik része azzal foglalkozik, hogyan hat a válság és a fellendülés a háztartások fogyasztására. Röviden: a szegény embert az ág is húzza.

Termelékeny multik, korlátozott hatással A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának második része azzal foglalkozik, mekkora a külföldi vállalatok szerepe a magyar gazdaságban, annak fejlődésében. Röviden: nagy teljesítmény, korlátozott fejlődés-stimuláló hatás.

Magyarország a világ egyik legnyitottabb országa  A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának első része azzal foglalkozik, mennyire nyitott a magyar gazdaság. Röviden: nagyon.