Menü
Sorozatok

Makroszemmel

Termelékeny multik, korlátozott hatással

SZERZŐ:

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának második része azzal foglalkozik, mekkora a külföldi vállalatok szerepe a magyar gazdaságban, annak fejlődésében. Röviden: nagy teljesítmény, korlátozott fejlődés-stimuláló hatás.

A budapesti Infopark. Fotó: infopark.hu

A globalizáció címszó alatt a gazdasági újságírás naponta ontja a híreket a multinacionális vállalatok világából. A termelőtőke nemzetközi áramlása mára világszinten jelentős súlyú folyamattá nőtte ki magát, annyira, hogy sem a gazdaságpolitika, sem a döntéselőkészítést alátámasztó adatgyűjtési statisztikai rendszerek nem tudják ezt megkerülni. Mai írásunkban azt nézzük meg, hogy mekkora súlyt képviselnek Magyarországon a külföldi vállalatok a nemzetgazdasági jövedelem létrehozásában.

A multik GDP részesedése nálunk a legnagyobb az EU-n belül

Magyarországon a külföldi irányítású vállalatok súlya nem magas (3,5%) sem abszolút nagyságában, sem európai összehasonlításban. Ugyanakkor a vállalatoknak a nemzetgazdaságban betöltött súlyát nagyobb mértékben mutatja az, hogy mekkora részt képviselnek a nemzetgazdaságban keletkezett teljes bruttó hazai termékből (lásd alábbi ábra). Több sajtóhírben találkozhattunk már azzal a meglepő statisztikával, hogy az arányait tekintve nem túl sok külföldi irányítású vállalat a hazai GDP mintegy felét állítja elő. Az érték magasnak tűnik, azonban a magas arány nem példa nélküli Európában sem, számos más ország esetében is hasonló képet láthatunk, például a Cseh Köztársaságban az összes vállalkozás 1,3%-át kitevő külföldi vállalkozások a GDP több, mint 40%-át állítják elő. De ezzel együtt is, a hazai arány listavezető Európában.

Saját szerkesztés, adatok forrása: EUROSTAT

De a lényeges kérdés végül is az, hogy mi ennek a statisztikának a jelentősége? Miért fontos egyáltalán, hogy mennyi bruttó hozzáadott értéket termelnek (mennyit foglalkoztatnak, exportálnak, stb.) a külföld irányítású vállalatok? A hazai és a nemzetközi szakirodalom egyaránt abban látja a külföldi vállalatok jelentőségét, hogy magasabb termelékenységük és az alkalmazott, fejlettebb technológiájuk révén tudásuk egy részét szükségszerűen átadják a velük gazdasági, jellemzően beszállítói kapcsolatba kerülő hazai vállalkozásoknak. Ezeket az ún. tovaterjedési (angolul spillover) hatásokat számos elméleti és empirikus tanulmány vizsgálta.

Ez a tovaterjedési hatás itthon is megfigyelhető, azonban mértékét számos tényező befolyásolja. Egyik fontos tényező a betelepülő külföldi vállalat munkaerőintenzitása: minél inkább az olcsó hazai munkaerőt kiaknázni szándékozó, egyszerű, automatizálható műveleteket tartalmazó technológia (pl. összeszerelés) érkezik, a tovagyűrűző hatás erőssége annál gyengébb. A tovagyűrűző hatás erősségét ugyanis az növeli, ha a betelepülő vállalat által alkalmazott technológia alapvetően tőkeintenzív, ha a beszállító vállalat nagyobb és ha a beszállító vállalat technológiai lemaradása a külföldi vállalattól kisebb.

Korlátozott hatás

Saját szerkesztés, adatok forrása: EUROSTAT

Mindezek tükrében a külföldi irányítású hazai vállalatok jelentőségét árnyaltabban érdemes vizsgálni. Ha a makro szintre fókuszálunk akkor azt látjuk, hogy nagy az eltérés Magyarországon a hazai és a külföldi irányítású vállalatok termelékenysége között A külföldi irányítású vállalatok termelékenysége Magyarországon átlagosan háromszorosa a hazai irányítású vállalatok termelékenységének, és ezzel szintén listavezető Európában. Ráadásul hasonló mértékű különbséget nem látunk más európai ország esetében, a legtöbb országban ez a szorzó kétszeres, míg arra is van példa, ahol a multik termelékenysége alig haladja meg a hazai tulajdonú vállalatok termelékenységét. Összevetve ezt a mutatószámot a korábban említett tudományos eredményekkel, amelyek szerint a külföldi irányítású vállalatok jelenlétéből fakadó tovaterjedési hatás mértéke alapvetően függ a hazai beszállító és a multi közötti termelékenységi különbségtől, feltehetjük, hogy  a hazai vállalatok többsége nem tudja kiaknázni a jelen lévő külföldi tőkét. De ne essünk át a ló túlsó oldalára sem, az átlagos termelékenységek eltérései nem zárják ki azt, hogy néhány, főleg a nagyobb vállalatok, ne lennének erre képesek.

 

A külföldi irányítású vállalatok gazdasági súlyának mérése – rövid módszertani háttér az ábrákhoz

A nemzetközi tőkeáramlás jelentőségét felismerve az európai statisztikai rendszer 2007-et követően bevezetett új statisztikai adatgyűjtési programja keretében külön vizsgálja a gazdasági egységek alapstatiszitikáit az adott egységet irányító szervezet országa szerinti bontásban. Külföldi irányítású vállalatok közé azokat sorolja a statisztikai rendszer, amelyben a vállalati stratégiai döntéseket külföldi szereplő hozhatja, amit jellemzően a vállalkozás tőkéjének legalább ötven százalékos külföldi tulajdonlása garantál. Az egységes statisztikai keretben történő adatgyűjtés előnye, hogy a külföldi irányítású vállalatok hazai szerepét, súlyát európai összehasonlításban tudjuk vizsgálni.

Az EUROSTAT adatbázisában 24 európai országra találunk összehasonlításra alkalmas adatokat a külföldi irányítású vállalatokról. Az adatbázis alapján kiszámítottuk, hogy az egyes országokban a bruttó hazai termék hány százalékát állítják elő a külföldi tulajdonú vállalatok (1. sz. mutató) és az országokat sorba rendeztük ezen érték szerint, ez látható az első ábrán. A bruttó hozzáadott érték és a foglalkoztatottak számának hányadosa alapján kiszámítottuk a munka átlagos termelékenységét is az egyes országokban, és a külföldi irányítású vállalatokra kapott átlagos értéket osztottuk a hazai irányítású vállalatokra kapott átlagos értékkel (2. sz. mutató). Ezen mutató szerint is sorba rendeztük az országokat és így kaptuk a második ábrát.

Érdekes észrevétel, hogy mindkét mutató (1. sz. mutató és 2. sz. mutató) vonatkozásában Magyarország kiemelkedő helyen áll ezen országcsoportban. Ugyanakkor a két mutató között makroszintű összefüggés nem mutatható ki, a rangkorrelációs együttható értéke a két sorrend között mindössze 7,4%.A korreláció hiánya arról árulkodik, hogy ha egy országban magas a multinacionális vállalatok aránya, akkor ebből önmagában nem következik az, hogy termelékenységi előnyük is hasonlóan magas értéket vegyen fel. Legalábbis az európai országok vonatkozásában számos ellenpéldát lehet találni a magyar esethez képest, azaz olyan országokat, ahol a jelentős külföldi működőtőke jelenlét nem jár együtt átlagos termelékenységi előnnyel a hazai vállalkozásokhoz képest.


A sorozat további cikke

Nagy nyitottság, kevés újítás, bizonytalan növekedési potenciál – Ilyennek látszik a magyar gazdaság sok év és sok ország adatait vizsgálva A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Cikksorozatunk eredményeit foglaljuk most össze: gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Kik innoválnak?  Major Klára sorozatának hetedik része azzal foglalkozik, mennyire innovatívak a magyar vállalatok.

A hosszútávú növekedés tényezői Magyarországon az egy főre jutó GDP az 1995 és 2014 közötti két évtized alatt évente átlagosan 1,97%-ot növekedett. Korábban láttuk, hogy ha ez a növekedés hosszú távon fennmarad, akkor a jövedelmi felzárkózás záloga lehet – évszázados horizonton gondolkodva. Mi volt ennek a növekedésnek a forrása? Mitől nőtt a gazdaság, a növekedés egyes forrásai milyen mértékben járultak hozzá ehhez a növekedéshez? Jelen írásunkban ezt a kérdést járjuk körbe.

Hosszú távú növekedés: mennyi az annyi?  Major Klára sorozatának ötödik része azzal foglalkozik, hogyan is alakult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt 140 évben.

A jövedelem ingadozása és a közösségi fogyasztás  Major Klára sorozatának negyedik része azzal foglalkozik, mi lehet az állam szerepe a válságokkal összefüggésben? Röviden: a kevesebb néha több.

A válság hatása a háztartások fogyasztására  Major Klára sorozatának harmadik része azzal foglalkozik, hogyan hat a válság és a fellendülés a háztartások fogyasztására. Röviden: a szegény embert az ág is húzza.

Magyarország a világ egyik legnyitottabb országa A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának első része azzal foglalkozik, mennyire nyitott a magyar gazdaság. Röviden: nagyon.