Menü
Sorozatok

Helyben, Zöldváros

Kémények helyett fák – zöldbe borulnak a városok

Régen az volt a természetes, hogy egy város szürke, útja tele van autókkal, határában füstölnek a kémények. A mai városképen fák, szökőkutak között sétálnak, bicikliznek az emberek, csendes és kipufogó nélküli járművek hozzák-viszik őket. Mi történt itt?

A környezettel összhangot kereső városmodell előtérbe kerülése mögött három fő tényező áll. Egyrészt megváltozott, hogyan gondolkozik a városokról a szakma, másrészt új technológiák  lehetővé tették a környezetbarát megoldásokat. Harmadrészt, és ez a legfontosabb tényező, a mindennapi gondolkozás komoly tényezőjévé vált a környezettudatosság.

A várostervezés- és fejlesztés terén komoly szemléletváltás történt. Hosszú folyamat eredménye, hogy a zöld felület, a zöld infrastruktúra is olyan elemi részévé vált a városszövetnek, mint a közúthálózat vagy a lakóinfrastruktúra. Alapjaiban változott meg a közterületek tervezői értelmezése.

4

A debreceni Kossuth tér az 1970-es években és 2012-ben. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár, illetve pixabay.com – NadasIldiko

Az ötvenes, hatvanas évekig a funkcionalizmus volt a bevett szemlélet. A közúttervezés volt a várostervezés uralkodó témája – az autóutakhoz és a parkolóhelyekhez igazították a városi tereket. Így történhetett például, hogy Debrecenben a város szimbólumának tekinthető Nagytemplom előtt fekvő központi tér helyén egy időben négy-hat sávos utakat építettek. Hasonlóan, Győrött a Széchenyi tér Budapesti a Gödörre helyén korábban parkoló működött.

Idővel egyre több helyen korlátozták vagy teljesen megszüntették az autós forgalmat. Ennek egyik első mintapéldája Koppenhága: a belváros legforgalmasabb területeiről kitiltották a gépjármű-forgalmat, s helyette kerékpárutakat és gyalogos zónákat hoztak létre.

Világszerte megjelentek azok a technológiák, amelyek lehetővé tették a környezetkímélőbb városműködést. Megújultak a hulladék gyűjtésének és kezelésének módszerei, például megjelent a szelektív hulladékgyűjtés. Környezetkímélő és a takarékosságot elősegítő fűtési, távfűtési rendszerek terjedtek el. Az utak forgalmának szabályozásában elterjedtek az intelligens közlekedésirányítási rendszerek. A buszok sem füstölnek úgy, mint régen.

cikk

Biciklitároló Koppenhágában. Forrás: greenfo.hu

Az építészetben is új megoldások terjedtek el.  Itt nem csak a szigeteléstechnika megváltozására gondolunk. Például a természeti és az épített környezetet közelebb hozzák egymáshoz a plázák, irodaházak nagy üvegfelületei. Terjednek a zöld tetőteraszok és az irodák, kávézók zöldfalai.

A városok bezöldülésének egyik fő mozgatója, hogy a huszadik században megerősödött a környezettudatos gondolkodás. Ez megváltoztatta a lakosság igényeit, a politikusok stratégiáit. Ez a folyamat motiválta az urbanisztika környezetbarát megújulását, a városi zöld technológiák kidolgozását és bevezetését. A környezettudatos gondolkodásmód és a környezetvédő egyesületek, mozgalmak elterjedése nagyjából az ötvenes évekre datálható: innentől egyre nagyobb hangsúly a környezeti ügyeken. A közpolitika fősodrába került a víz, a levegő, az erdők védelme, az ipar, a közlekedés környezetkárosító hatásainak mérséklése, a lakónegyedek élhetőbbé, egészségesebbé tétele.

Mára alapvető elvárássá vált, hogy a városok minél természetbarátabb módon működjenek. Ezt tovább erősíti, hogy (részben a gazdasági válság miatt) egyre többen képzelik el jövőjüket a város belsőbb részeinek kisebb, de a városi szolgáltatásokhoz és pezsgéshez közelebbi lakásaiban, mint egy, a központtól messzebbi házban.

mai-kepek-040-1024x768

Zöldfal egy konditerem bejáratánál. Forrás: botanikart.hu

A zöldváros koncepció az európai országok városfejlesztési elképzeléseiknek kulcselemévé vált. Városaink közterületeinek, infrastrukturális rendszereinek megújulása jól mutatja, hogy ez Magyarországon is igaz. A településfejlesztési uniós források idén meghirdetett keretei több mint 470 milliárd forintot irányoznak elő a városok és falvak környezetbarát fejlesztéseire, ennek negyede közvetlenül a zöldváros koncepciók megvalósítását finanszírozza.

Miért jó, ha zöld egy város?

A több fa, a kevesebb autó és légszennyezés pozitív hatásai ma már elég pontosan mérhetőek, életévekben, forintokban kifejezhető, miért is jobb a zöldebb. Ezek a számítások a következő tényezőkre fókuszálnak:

  • Kevesebb zaj, tisztább levegő. A zaj- és levegőszennyezés káros az egészségre. A zöld lehetőségek ezek enyhítésében sokat segítenek. A zajvédett lakókörnyezet és a tisztább levegő elérése mérnöki és természetes, biológiai eszközökkel egyaránt megoldható. Ha például egy forgalmas utca mindkét oldalára fasort ültetnek, az élő zajvédő falként tompítja a házakig eljutó zajokat, egyúttal javítja a levegő minőségét.
  • Energiahatékonyság. A zöld fejlesztések között számos olyan megoldás van, amit az energiahatékonyság érdekében dolgoztak ki. Ennek kiindulópontja a jobb szigetelés és az energiatakarékosabb fűtési rendszer. Ez azonban csak a kezdet. Stockholm hulladékkezelő rendszere újrahasznosítja az összegyűjtött szennyvizet és a hulladékot, tüzelő- és üzemanyaggal látja el a távfűtési rendszert és a környezetkímélő járműveket.
  • Klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fák árnyékot adnak, visszatartják a vizet, folyamatosan párologtatnak – így hűtik kánikulában a forró várost.
  • Ép test, ép lélek. A zöldben töltött idő jó hatással van a közérzetünkre és a kedélyünkre – fizikai és szellemi egészségünkhöz egyaránt hozzájárul. A parkokban, szabadtéri sportpályákon és játszótereken töltött idő feltölti az embert.
  • Közösségi terek. A játszóterek, a parkok, a fákkal teli utcák olyan közterek, ahol nem csak közlekednek az emberek, hanem megállnak, leülnek, összejönnek. Néhány fa és pad új találkozási pontokat, új közösségi helyeket teremt.
  • Biodiverzitás növelése. Minél több a zöldfelület, annál többféle növény- és állatfajnak biztosíthat természetes élőhelyet, még a városi környezetben is. A megnövekedett fajgazdagság bővíti az elérhető ökoszisztéma szolgáltatások körét. Bár a szolgáltatás szó ebben a kontextusban kissé idegenül hathat, „lényegében olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsvirágokat vagy egy új fás terület ültetésének köszönhetően a korábbinál tisztább levegőt szívhatunk egy forgalmas területen” – magyarázta dr. Kollányi László tájépítész a vele készített interjúban.

Ezek a tényezők beépülnek a helyi ingatlanárakba, hatnak arra, mennyire vonzó egy város a befektetők, betelepülők számára. Nem kell messzire menni, ha inspirációt szeretnénk gyűjteni arról, hogy is működik jól egy település. A világ városainak élhetőségi rangsorát hetedik éve Bécs vezeti. A rangsor szempontjai között az infrastrukturális feltételek, a képzési lehetőségek, a társadalmi viszonyok mellett az természeti környezet is szerepel, például a levegő tisztasága vagy a hulladékkezelési és csatornázási rendszer hatékonysága.

becs

Zöld kilátások a Bécsi Práter óriáskerekéről. Forrás: kirandulastippek.hu

Budapest a középmezőnyben, a 75. helyen szerepel ezen a listán, többségében Közép-európai városok között, mint Prága és Ljubljana. Az élen évek óta Nyugat-európai városok végeznek: a tízes élbolyba hét város, Bécs, Zürich, München, Düsseldorf és Frankfurt mellett Genf és Koppenhága is bekerült.

A magyar főváros számos tekintetben egész jól áll, viszont zöldfelület tekintetében nagyon elmaradunk a lista élén álló városoktól. Míg Bécsben minden lakosra 120 négyzetméter zöldfelület jut, Budapesten csupán 30 négyzetméter, amiből mindössze 5 négyzetméter a városban található közkert, közpark – a többi erdős rész.  Ez alig több mint fele, a WHO által az alacsony szintű ellátottság 9 négyzetméter/főben meghatározott értékének.

Zöldváros: mindig kicsit más

A zöldváros mindenhol egy kicsit mást jelent, hiszen mindenhol mások a célok és az adottságok. A vágyak és a lehetőségek összehangolásához gyakran kreatív és innovatív megoldásokra van szükség. Például egy szűk sikátorokkal szabdalt olasz kisvárosban, faültetés helyett jó megoldás lehet a zöldítésre, ha kúszónövényeket telepítenek, például támrendszerekre – így kisebb helyet foglal el, mégis jelen van a zöld. Az anyagi lehetőségek is eltérőek – Miskolc máshonnan indul, mint Stockholm vagy Ljubljana.

800px-szinva_stream_at_the_szinva_terrace

A Szinva patak Miskolcon. Forrás: wikipédia

A zöldváros koncepciók kialakításának kulcseleme, hogy az ott élők elképzeléseiből induljanak ki a tervezéskor. Azok tudják igazán, hogy min kell változtatni, mi az, ami hiányzik, akik nap, mint nap használják a köztereket, a közszolgáltatásokat a településen. Persze az egyedi igények összegzése komoly feladat. A kutyatulajdonosok, a sétáltatáshoz igényelnek megfelelő teret. A gyerekesek játszótereket akarnak. Az allergiások szeretnének kevesebbet szenvedni. Van, akinek a közösségi kert, a kevésbé forró lakótelep hiányzik. A Paripa utcaiaknak „csak az a szép zöld gyep”.

A lakosok szerepe azonban nem merült ki a javaslatok megfogalmazásában. Egyrészt rajtuk múlik, mi fog működni, és mi az, ami nem – hol marad meg az új virágágyás és hol nem. Másrészt gyakran a helyiek a zöldítés kezdeményezői, megvalósítói. Egy jól működő kertvárosban kinézik, aki nem ültet virágot a ház elé, utcákat mozdít meg egy-egy fásítás.

Így kerül be egy település fejlesztési koncepciójába fű, fa virág. Ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön össze kell egyeztetni a helyi igényeket, a város adottságait és az anyagi lehetőségeket, meg kell találni a megfelelő technológiákat. De a végeredmény megéri a vesződést.


A sorozat korábbi cikkei

Ahány város, annyi szokás: mitől lesz zöld a zöldváros? A városok fejlesztésének Európa szerte az egyik kiemelt témája a települések élhetőbbé, zöldebbé tétele. Arra, hogy ez milyen eszközökkel és módszerekkel történik, nincs egyértelmű válasz. Három város, Stockholm, Ljubljana és Miskolc példáján keresztül mutatjuk be, hogy mitől válhat „zölddé” egy város.

Zöldváros – hogyan köthetnek településeink szövetséget a természettel? Interjú Dr. Kollányi László tájépítésszel A városok fejlesztésének egyik kiemelt témája a települések lakhatóbbá, zöldebbé tétele. Hogyan megy, hogyan mehetne ez Magyarországon? Dr. Kollányi László tájépítésszel, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.