Menü
Sorozatok

Helyben, Közpolitika, Zöldváros

Ahány város, annyi szokás: mitől lesz zöld a zöldváros?

A városok fejlesztésének Európa szerte az egyik kiemelt témája a települések élhetőbbé, zöldebbé tétele. Arra, hogy ez milyen eszközökkel és módszerekkel történik, nincs egyértelmű válasz. Három város, Stockholm, Ljubljana és Miskolc példáján keresztül mutatjuk be, hogy mitől válhat „zölddé” egy város.

Az Európai Unióban 2010 óta minden évben megválasztják Európa Zöld Fővárosát, kitüntetve azokat a városokat, melyek a legtöbbet tettek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék működésüket és élhetőbb környezetet biztosítsanak lakóik számára. Az unió erősen urbanizált, a tagországok lakosainak több mint 80%-a városokban él, így a városok élhetőbbé és fenntarthatóbbá tétele különösen fontos kérdés, ami az uniós fejlesztéspolitikában is egyre nagyobb szerephez jut.

Az Európai Zöld Főváros díjat 2006-ban alapította meg Tallinban 15 európai város és az észt városok szövetségének képviselői. Az elismerést olyan városok kapják, melyek úttörőnek bizonyulnak a fenntartható és környezetbarát városi életmód kialakításában. Olyan városokról van szó, melyek arra törekednek, hogy egészségesebb, élhetőbb életteret biztosítsanak az ottlakóknak, növelve az életszínvonalat, és mérsékelve a városok környezetre gyakorolt káros hatását. Azért alapították a díjat, hogy inspiráljanak: csak olyan városok kaphatják meg a fővárosi címet,  melyek hiteles, követendő példaként állhatnak a többi település előtt – olyan kézzel fogható jó gyakorlatokat, módszereket tudnak felmutatni, amelyek máshol is sikerrel alkalmazhatóak. Ma már közel 50 európai város, köztük 21 tagállam fővárosa támogatja a kezdeményezést.

A fővárosi cím elnyerése nagy dicsőség, ugyanakkor számos kötelezettséggel is jár. A nyertes város számos különféle rendezvény házigazdája a győztes évben: helyi és nemzetközi közönségnek szóló, szakmai, reprezentatív és kulturális programokról egyaránt gondoskodniuk kell. Például Európa Zöld Fővárosa Konferencia, ami a fenntartható városi fejlődéssel kapcsolatos tudás-és tapasztalatcsere elsődleges európai fóruma. Emellett sor kerül különféle szemináriumokra a fenntarthatóság témakörében, nagyszabású nyitó-és záróünnepségre, illetve díjátadó ceremóniára a következő évi főváros részére.

A díjat elsőként Stockholm vehette át. Ezt követően 2011-ben Hamburg, 2012-ben Vitoria-Gasteiz, 2013-ban Nantes, 2014-ben Koppenhága, tavaly pedig Bristol volt Európa Zöld Fővárosa. Idén Ljubljana viseli a címet. A díjat a következő két évre is kiosztották már: jövőre Essen, 2018-ban pedig Nijmegen részesülhet az elismerésben. Jelenleg a 2019-es címre lehet pályázni.

Stockholm: élhetőbbre hangolva

Az Észak Velencéjeként emlegetett, több mint 800 ezres lakosságú város pusztán természeti adottságait tekintve is méltó lenne a zöld város megnevezésre, kivételesen gazdag ugyanis „zöld” és „kék” területekben. A város területének közel 30%-át parkok és egyéb zöldterületek teszik ki, több mint 1000 kisebb park található. A városlakók 90%-a 300 méteres környezetében talál zöldet. Ugyanígy a vízfelület aránya is jelentős, számos tó és összesen 24 strand van Stockholmban.

riddarholmen_from_stockholm_city_hall_tower

Stockholm. Forrás: wikipédia

A város azonban nemcsak adottságai miatt lett Zöld Főváros, sokat tettek azért, hogy kiérdemeljék az elismerést. Ezek közül az egyik legfontosabb a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása. 1990 és 2010 között 25%-kal csökkent az egy lakosra jutó üvegházhatású gázok kibocsátása. Ebben nagy szerepe van, hogy a városban közlekedő járművek – legyen szó tömegközlekedésről, személyautókról vagy taxikról – többségében megújuló üzemanyaggal működnek. 2010-ben már az összes belvárosi busz környezetbarát volt, a tervek szerint 2025-re valósul meg az átállás az egész városra. A fosszilis energiahordozók teljes kiiktatása 2040-re van kitűzve.

Innovatív, integrált hulladékkezelő rendszert alakítottak ki. Az összegyűjtött szennyvizet és hulladékot földalatti, vákummal működtetett csőrendszeren keresztül szállítják a központi gyűjtőpontokra, ahol újra feldolgozzák. A szemetet és a szennyvizet a biogáz gyártásban hasznosítják, ami részben üzemanyagot biztosít a járművekhez, részben pedig a távfűtési rendszer egyik alapját jelenti. Ennek másik pillére a hulladékégetés során kinyert energia. A fűtés mellett távhűtőrendszer is működik, szintén a szennyvízből kinyert energia hasznosításával.

Ljubljana, a 2016-os Főváros

A közel 300 ezres lakosú szlovén fővárosban az elmúlt 10-15 évben jelentős változások történtek annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet biztosítsanak a városlakók számára.

kavalir-1-dwedam22a0

Elektromos minibuszok. Forrás: http://ec.europa.eu/

A városi közlekedési rendszer megújítása töltötte be a kulcsszerepet, erre fordították a városfejlesztési források nagy részét. Közel egy évtizeddel ezelőtt Ljubljana Európa egyik legrosszabb közlekedési rendszerű városa volt, ma viszont komoly fejlesztések után a környezetbarát alternatívák felé billen a mérleg. A városközpontból szinte teljesen kitiltották az autós és motoros forgalmat, melyet főként tömegközlekedésre tereltek át. Elektromos minibuszokat helyeztek üzembe, a helyijáratokat pedig fokozatosan cserélik le a környezetkímélőbb, földgázzal működő modellekre. Összehangolták a menetrendeket, csökkentették a viteldíjakat, egységes fizetési rendszert vezettek be. Az autósávok helyén gyalogos zónákat és kerékpár utakat alakítottak ki. Beüzemelték a BICIKE(LJ) nevet viselő közösségi kerékpáros rendszert is.

european-green-capital-2016-2-e1421054818439c344

A ljubljana-i közösségi kerékpáros rendszer. Forrás: http://ec.europa.eu/

A változások persze nem mentek zökkenőmentesen. Az egyik legkonfliktusosabb pont a Slovenska utca közlekedésének átalakítása volt: ez volt korábban a város legforgalmasabb útvonala. Ma már az autókat kitiltották, az utca a gyalogosoké és a bicikliseké. A közlekedési rendszer megújítása azonban meghozta az eredményét: egy évtized alatt (2003 és 2013 között) a  városban a levegő széndioxid koncentrációja 70%-kal, a zajterhelés pedig 6%-kal csökkent. Emellett egyre többen szállnak tömegközlekedési eszközre, biciklire vagy közlekednek gyalog a városban ahelyett, hogy autóba ülnének.

Ami a zöldterületek használatát illeti, Ljubljana szerencsés helyzetben van, hiszen a város területének háromnegyede zöldterület, köztük víz, erdő és mezőgazdasági területek egyaránt. Ennek ellenére nagy figyelmet fordítottak új területek kialakítására is, a meglévő zöld térségek megújítása mellett: több mint 2000 új fát ültettek, öt új parkot létesítettek. Ezek közül a legnagyobb területén található a város leghosszabb egybefüggő fasora.

A környezettudatos szemlélet a kultúrában is megjelenik. Vízmúzeumot hoztak létre, ami a víz fontosságára, valamint bolygónk vízkészleteivel kapcsolatos kérdésekre és problémákra hívja fel a látogatók figyelmét.

Itthon is a zöld úton: Miskolc zöldváros

Magyarországon 2016-ban láttak napvilágot az első célzottan zöldváros pályázati kiírások, azonban városok környezetbarát megújítására már régebb óta léteznek kezdeményezések. Miskolc, az egykori kohászati központ zöldvárosi vízióját a hazai Green City mozgalom alapelvei mentén fogalmazta meg, s ezzel a mozgalom első hazai mintavárosává vált.

A Green City Europe mozgalmat 2002-ben alapítottak Hollandiában azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, a zöld megtérülés ténylegesen kimutatható. A következő években több európai ország is csatlakozott: Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Olaszország, majd 2010-ben Magyarország is.

A Green City mozgalom általános célkitűzései mellett minden csatlakozó tagország egyedi célkitűzéseket is megfogalmazhat, Magyarországon a települések ökoszisztémába való visszacsatolását tűzték ki. Ez azt jelenti, hogy olyan városi fejlesztésekre törekednek, melyek révén minél több természeti szolgáltatást lehet (újra) igénybe venni. Bár a szolgáltatás szó ebben a kontextusban kissé idegenül hathat, „lényegében olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsvirágokat vagy egy új fás terület ültetésének köszönhetően a korábbinál tisztább levegőt szívhatunk egy forgalmas területen” – magyarázta dr. Kollányi László tájépítész a vele készített interjúban.

Miskolc esetében az egyik elsődleges törekvés az, hogy visszacsatolják a várost a körülötte lévő természetes ökoszisztémába. Az elszakadás számos káros következményét ugyanis a városlakók nap, mint nap tapasztalhatják, például a rosszul működő csapadékelvezetés gyakran vezet kisebb-nagyobb áradásokhoz, a meglévő zöldfelületek pedig jelentősen leromlottak.

Pedig Ljubljanahoz hasonlóan Miskolc is szerencsés helyzetben van e téren. Bár az Edda is az „acélvárosként” énekelt Miskolcról, a Bükk lábánál fekvő város jobb adottságokkal indul a zölddé válás útján, mint elsőre gondolnánk. Erdő fedi a város közepén emelkedő Avas domb oldalát, ahol az ország egyik legnagyobb lakótelepe található. A zöldvárossá válás egyik kiemelt pontja az Avas növényvilágának rehabilitációja. Ha erre sor kerül, kisebb lesz a szmog, valamint egészségesebb és sokszínűbb élővilág telepedhet meg a városban.

800px-szinva_stream_at_the_szinva_terrace

A Szinva patak Miskolcon. Forrás: wikipédia

Szintén nagy hangsúlyt fektetnek a várost átszelő Szinva patak rehabilitációjára. A tervek között szerepel a meder karbantartása, valamint a part mentén védősáv és sétaútvonalak építése – játszótereket, futópályákat és új padok kihelyezését tervezik, hogy ezt a városrészt is minél kellemesebbé tegyék a városlakók számára. Árvízvédelmi fejlesztésekre is sor kerülne: a megfelelő csapadékelvezetés mellett több olyan fát ültetnének az ártéri részekre, amelyek gyökereikkel felfogják a víz nagy részét.

Nagy szerepet szánnak a zöld tetőrendszerek kiépítésének is. Ezek a tetők környezetbarát, egyben rendkívül esztétikus megoldást jelentenek: egyrészt tovább növelik a városi zöldterületet, másrészt számos más előnnyel is bírnak, például rendkívül jó hang-, hő- és csapadékszigetelők.

Arra kérdésre, hogy mitől válik zöldvárossá egy város, egységes módszertan és eszköztár nem létezik – ahány város, annyi megoldás. Stockholmban a fosszilis energiahordozók visszaszorítására és az innovatív hulladékkezelésre helyezik a hangsúlyt, Ljubljana városában a közlekedési rendszer megújítását állították a középpontba, Miskolcon pedig a természetes ökoszisztéma visszaállítására fókuszáltak. Az azonban biztosan látszik, hogy nem kell mindig nagy és bonyolult dolgokra gondolni, sokszor a legegyszerűbb és legapróbb változtatások is nagy lépést jelentenek.


A sorozat korábbi cikke

Zöldváros – hogyan köthetnek településeink szövetséget a természettel? Interjú Dr. Kollányi László tájépítésszel A városok fejlesztésének egyik kiemelt témája a települések lakhatóbbá, zöldebbé tétele. Hogyan megy, hogyan mehetne ez Magyarországon? Dr. Kollányi László tájépítésszel, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.