Menü
Sorozatok

Helyben, Magyar tenger, Szövet

Élő hagyomány Keszthelyen – a Festeticsek öröksége

A Festetics családnak köszönhetően Keszthely erős polgári és kulturális hagyományokkal rendelkezik. A Helikon Kastélymúzeum és a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (Majormúzeum) őrzik és éltetik ezt az örökséget, ami nemcsak a város múltját határozta meg, hanem a továbblépés irányát is jelöli.

Keszthely történetének egyik legfontosabb momentuma a Festetics család megjelenése a 18. század elején. Felsorolni is nehéz, hogy mi mindent köszönhet nekik a város. Megépítették a kastélyt, ami ma a város legfőbb nevezetessége és egyben szimbóluma. Festetics György gróf megalapította az ország és Európa első önálló agrár-felsőoktatási tanintézetét, ami Keszthely egyetemi városi rangját alapozta meg. Elindította a balatoni hajóépítést, műhelyében készült el a Főnix, az első teherszállító vitorlás. Ebben a korban indult útjára a Helikoni ünnepség, amivel a kor legkiválóbb íróit és költőit vonzották a városba – a hagyományt napjainkban a középiskolás diákok éltetik tovább. György unokája, Tasziló meghonosította a térségben az európai lovaskultúrát.

d376c5dd

A Festetics kastély parkja. Fotó: helikonkastely.hu

A Festeticsek örökségének köszönhetően Keszthely különleges helyet foglal el a Balaton-parti települések közt. A főúri életmód, a család kultúrapártoló tevékenysége és a Georgikon létrehozása művészeket, mezőgazdasági szakembereket, tanárokat és mesterembereket vonzott a városba, akik megteremtették a polgárosodás alapjait. Keszthelyen egy művelt, a kultúra iránt nyitott polgári réteg alakult ki.

Ez az örökség ma is sűrűn szövi át Keszthely mindennapjait. Múzeumok, koncertek, kiállítások, színelőadások és művészeti képzések őrzik és éltetik tovább a Festetics-hagyományokat. A hajdanvolt főúri család szellemisége legerősebben a Helikon Kastélymúzeumban és a Georgikon tangazdasági majorjában működő múzeumokban érezhető. Aki Keszthelyen jár, szinte biztosan megfordul a Festetics kastélyban. A Majormúzeum kultikus hely mindazoknak, akik valamilyen módon kötődnek a mezőgazdasághoz.

A Festeticsek lábnyomában: Helikon Kastélymúzeum

A Helikon Kastélymúzeum a Festetics család életét és tevékenységét mutatja be. A kiállítási anyagot folyamatosan bővítik, a kastély mellett már négy további kiállítótér látogatható.  „A 40 éve múzeumként működő kastélyban a Festetics család mindennapjairól, a főúri életformáról adunk képet. A Hintómúzeum a 18-19. századi főúri lovas életformát idézi meg” – meséli Varga Zoltán, a Hintómúzeum vezetője és szakmai kurátora. A parkban újjáépítették a Pálmaházat, a Vadászati Múzeum pedig az út túloldalán, az egykori laktanya területén kapott helyet. Idén nyílt meg a postakocsi állomásként működő Amazon Ház Látogatóközpont, ami a főúri utazásokat eleveníti fel.

21678e08

A Hintómúzeum. Fotó: helikonkastely.hu

A kiállítások rendszeres frissítése azért is fontos, mert sok a visszajáró vendég. „Sokan ötödik, hatodik alkalommal járnak itt, ezért időről-időre kell valami újat is mutatni” – meséli a múzeumvezető.

„Főként aukciókon és mecénások révén jutunk új kiállítási tárgyakhoz” – árulja el Varga Zoltán. „Arra törekszünk, hogy minél több eredeti Festetics-tárgy kerülhessen vissza a helyére. Az Iparművészeti Múzeumba például sok bútort vittek a kastélyból a II. világháború utáni zavaros időkben, melyek közül egyre többet kaphatunk meg újra. Ugyanúgy, mi is folyamatosan adjuk vissza azokat a tárgyakat, melyek ide kerültek, noha eredetileg nem ide tartoztak.” Sok kiállítási tárgy van magántulajdonban, melyek tartós letétben vannak itt, amiért tulajdonosuk semmilyen anyagi kompenzációt nem kap. „Nekik sokkal nagyobb öröm, ha évente több ezer ember látja a tárgyakat, mintha a lakásban néhányan nézegetnék.”

A kastély a látogatóké

A Festeticseket az egyik legjelentősebb magyar nemesi családként tartják számon. Örökségük nemcsak Keszthelynek adott sokat, hanem a magyar kultúra egészére nézve is meghatározó. Közös kincs, amire minden évben látogatók ezrei kíváncsiak – nemcsak az ország, hanem Európa minden szegletéből. Tavaly közel 250 000-en jártak a kastélyban, ami így az ország leglátogatottabb kastélymúzeuma lett. A forgalom idén is biztatóan alakul: június végén már 60 000 körül volt a vendégek száma.

A keszthelyiek számára a kastély a hétköznapok része, a versailles-i mintára készült parkon átsétálni átlagos esemény – arra rövidebb az út az SZTK felé. A látogatóba jövő rokonokat és barátokat persze nagy büszkeséggel kalauzolják, akár ötödik alkalommal is, hiszen a kastélyt megnézni kötelező program. Sokszor persze bosszankodnak a turisták áradata miatt, akiktől nyaranta alig lehet közlekedni a városban.

a3bf1ecb

A Festetics kastély. Fotó: helikonkastely.hu

Varga Zoltán szerint a múzeum egyértelműen a turistáké. „A helyieket nehéz megmozgatni. A kiállítást megértem – az ember megnézi egyszer, esetleg kétszer, háromszor, de annyi elég. Viszont számos egyéb rendezvény is van a kastélyban, ami a helyieknek is szól.” Rendszeresen szerveznek komolyzenei koncerteket és nyaranta szabadtéri színházi előadásokat is. „Igaz, hogy nem tömegrendezvényeket szervezünk, inkább a vállaltan magaskultúra felé nyitunk, például az operaestekkel, melyek szűkebb közönségnek szólnak – megvan az állandó mag, akik érdeklődnek és értékelik ezeket a programokat. A színházba többen jönnek, bár a keszthelyiek közül minden évben szinte ugyanazok.”  A keszthelyiek leginkább a gyerek-és családi programokra nyitottak, a játszóházak, kézműves foglalkozások és lovasbemutatók iránt mindig nagy az érdeklődés.

Majorbéli kiállítások és Élménygazdaság

A Georgikon Majort 1797-ben alapította gróf Festetics György, s egészen 1848-as fennállásáig önálló tangazdaságként működött. Ezután is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, immár a Festetics uradalom részeként.

Georgikon udvar

Georgikon udvar. Fotó: elmenygazdasag.hu

A hajdani gazdasági épületekben ma agrártörténeti kiállítások láthatók, a fallal körbezárt kertben az Élménygazdaság kapott helyet, amit azért alakítottak ki, hogy megelevenítsék az hajdani majorbéli életet. „A látogatók a baromfiudvarban régi háziállat fajtákat, a bemutatókertben szántóföldi és konyhakerti növényeket láthatnak. Sétálhatnak a gyümölcsösben, pihenhetnek a szőlőskertben. Az eligazításban interaktív játékok segítenek, jó szórakozást biztosítanak a hagyományos fajátékok és a játszópajta” – meséli Dr. Szabóné Lázár Ibolya, a múzeum igazgatónője.  

Tavasz

Tavasz az Élménygazdaságban. Fotó: elmenygazdasag.hu

Itt fel lehet ülni a traktorra, ki lehet próbálni a régi szőlőprést. Meg lehet tanulni, hogy milyen eszközökkel készültek a hordók és hogyan művelték a földeket. A múzeum filozófiájának kulcsa az élményszerűség. „Élmény-és oktatómúzeumként gondolok magunkra, a természet ismeretét és szeretetét szeretnék átadni az idelátogatóknak. A természetközeliségre nevelést és a múzeumba járást is gyerekkorban kell elkezdeni.” A kiállítások és az Élménygazdaság abban segít, hogy a gyerekek megismerjék a mindennapi táplálkozás alapját jelentő gazdasági növényeket és a háziállatokat.

Ahol rongyszőnyeget terítenek a fűbe

Akik egyszer eljönnek, általában időről időre visszatérnek. A kastélyhoz hasonlóan itt is sok a visszajáró vendég. „Erős törzsközönségünk van, helyiek is és látogatók egyaránt – akik szeretik a hagyományokat, családi programokat, vagy valamilyen kötődésük van a mezőgazdasághoz.”

TimThumb

Majorbéli géptalálkozó. Fotó: elmenygazdasag.hu

A kiállításokat műemléki környezet veszi körül, de sokkal fesztelenebb a hangulat. A kastély pompája tekintélyt parancsoló, itt viszont nem kell papucsot húzni, nem kell csendben maradni. A Majormúzeum ezt a laza és barátságos hangulatot hangsúlyozza minden rezdülésében. „Itt úgy hallgatunk zenét, hogy rongyszőnyeget terítünk le a fűbe.” Sok programot szerveznek – húsvét másnapján tartják a majorbéli pikniket, Szent György napján a tavaszünnepet, a legnagyobb nyári rendezvény a Majorbéli géptalálkozó, emellett van őszbúcsúztató, télen pedig disznóvágás. Az élménygazdaságot is úgy alakították ki, hogy minél vendégváróbb legyen. „Azt szeretnénk, hogy ez egy kedves hely legyen, egy kedves múzeum, ahova a fiatalok hátizsákkal érkeznek és leheveredhetnek a fűbe, és senki nem szól rájuk. A majori környezet hangulatos, itt jól érzik magukat az emberek.”

Erre érdemes építeni

A Festetics-örökség ma is elevenen él Keszthelyen. A család által a felvilágosodás és reformkor idején meghonosított kulturális és polgári hagyományok nemcsak a város múltjában játszottak komoly szerepet. A jelenben is fontos útjelzőként működnek, kijelölve a fejlődés irányait.  A Majormúzeum igazgatónője szerint a kulturális sokszínűség és ezek az élő hagyományok teszik különlegessé a várost, erre érdemes jobban építeni. „A Balaton fővárosa szlogennél fontosabb, hogy Keszthely a múzeumok, a kultúra városa akarjon lenni – legyen egy kis Weimar. Ehhez adott a kultúra és a polgári múlt. Ez az, ami vonzó Keszthelyen.”


A sorozat korábbi cikkei

A strandolás díszlettervezői – pillanatkép a keszthelyi Városi strand mindennapjairól Mitől lesz igazán jó egy balatoni strand? Hogyan telnek egy strandvezető mindennapjai? A keszthelyi Városi strandon jártunk.

Egy panzióvezető utazásai Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a szobakiadás a Balaton nyugati csücskében? Kik a vendégek és honnan jönnek? Mi ma a vendéglátó legfontosabb feladata? Portré Móritz Pálról, a keszthelyi Móritz Panzió és Vendégház tulajdonosáról.

Közösségben meglelt erő – Gyenesdiás múltja, jelene és jövője Nyaralni pár napra megyünk a Balatonra, a helyiek egész életüket ott töltik. Hogyan működik egy Balaton-parti település? Cikkünk a magyar tenger Budapesttől legmesszebbi csücskében, Keszthely mellett fekvő Gyenesdiás múltját, jelenét és jövőjét idézi meg Gál Lajos jelenlegi polgármester és elődje, Szalóky Jenő segítségével.

Nekem a balatoni nyár egyenlő a munkával Öt asztalból étteremóriást hozott létre. Portré Varga Jánosról, a balatonfüredi Borcsa étterem tulajdonosáról.

Egy gombócnyi szusszanás Gyenesdiáson – Hogyan lett a világ közepe egy biciklis pihenőhely? Azért nyitották a fagyizót, hogy az áttekerő biciklisek megálljanak Gyenesdiáson. A Somogyi család egy bő évtized alatt valódi úticéllá tette a pihenőhelyet. Két generációnyi eltökéltség, egy adag lokálpatriotizmus, csipetnyi tudomány és kalandvágy  a Bringa Tanya fagylaltpultjában.

Nekem a piac a szerelem – a Hévízi Termelői Piacról mesél alapítója, Benkő Lajos A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.

Egész évben Balaton Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.

A gyerekek itt tanulnak meg biciklizni Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.

“Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk” – interjú Laposa Bencével A Balaton önmagában létünk alapja. Kóla helyett házi szörpöt.  A magyar tenger jövője egy badacsonyi borász teraszáról nézve.

A hal még mindig kuriózum Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.

Mindenkinek van Balatonja A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.


Ha velünk tartanál a balatoni körutunkon, iratkozz fel hírlevelünkre!