Menü
Sorozatok

Helyben, Közpolitika, Magyar tenger, Szövet

Közösségben meglelt erő – Gyenesdiás múltja, jelene és jövője

Nyaralni pár napra megyünk a Balatonra, a helyiek egész életüket ott töltik. Hogyan működik egy Balaton-parti település? Cikkünk a magyar tenger Budapesttől legmesszebbi csücskében, Keszthely mellett fekvő Gyenesdiás múltját, jelenét és jövőjét idézi meg Gál Lajos jelenlegi polgármester és elődje, Szalóky Jenő segítségével.

Gyenesdiás történetét folyamatos megújulás jellemezte az elmúlt 150 évben. „Hegyközségi, állattenyésztő és szőlőtermelő múlttal indultunk. Gyenes és Diás önálló hegyközségek voltak, melyek 1840-ben egyesültek és váltak önálló településsé. A századforduló környékén a balatoni turizmus élénkülésével párhuzamosan a diásiak is a szolgáltatások és a vendéglátás felé fordultak” – meséli Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a nagyközség az elsőszámú német találkozóhely volt a ’80-as években, a rendszerváltást követően pedig némi hezitálás után megerősödve talált rá saját hangjára. Itt minden egyedi egy picit: a termelői piac halas, a fagyi gyenesdiós, a strand mesestrand.

Gyenesdias_legi1(1) forrAS GYENESDIAS.HU

Gyenesdiás madártávlatból. Fotó: gyenesdias.hu

Okosan használt helyzetelőny

A 80-as évektől kezdve egyértelműen kialakult a balatoni feladatmegosztás: a külföldi vendégek a 84-es úton vagy Keszthely-Gyenesdiás-Hévíz felé, vagy a Füredi központú északi part felé vették az irányt. Ezzel párhuzamosan Siófok és a déli part a magyar vendégek nyaralóhelyévé vált, ez a térség szívta fel a keleti országrészből és a Budapestről érkezőket.

Gyenesdiás sokat köszönhet sajátos földrajzi helyzetének: a tó Budapesttől legtávolabbi, ugyanakkor az osztrák határhoz a legközelebbi csücskében található. A külföldi, döntően német és osztrák turistáknak könnyen megközelíthető. A ’80-as évek közepére a település az legfőbb német találkozóhellyé vált, az NDK és NSZK-ban élő családok, barátok rendszeresen nyaraltak itt együtt. Ezenkívül a hévízi gyógyfürdő is sokat lendített a térség forgalmán.

A rendszerváltást követően már nem volt szükség a találkozóhelyre, ugyanakkor a német vendégek dominanciája változatlan maradt az északi parton és a tó nyugati csücskében egyaránt. Ennek köszönhetően a térség nagyon hamar rájött arra, hogy hosszú távon a minőségi turizmus jelenti forgalom kulcsát. A külföldi vendégek a nyugaton megszokott színvonalat várták el – más sztenderdek alakultak ki, mint a belföldi tömegturizmusra berendezkedett déli parton.

Szalóky Jenő 1990-től 2006-ig volt Gyenesdiás polgármestere. A rendszerváltást követő években rengeteg volt a tennivaló – meséli. A minőségi turizmus irányába való elmozdulás azonban az elsők között szerepelt. „1991-ben alakítottuk ki a diási strandot. A Balatoni Intéző Bizottság 6 millió forinttal támogatta a beruházást, amit vizesblokkok és bejárati pavilon építésére szerettünk volna fordítani. Amikor meglátták, hogy mit építettünk, alig akarták kifizetni a beígért összeget, mondván, hogy luxusberuházásokat nem támogatnak. Ők a tömegturizmusban gondolkoztak és nem fogták fel, hogy ez a jó irány, mi viszont már akkor pontosan tudtuk, hogy ha nem állunk át olyan minőségre és kínálatra, ami felér egy nyugat-európai vendéglátóhellyel, akkor elveszünk. A minőségi turizmus pedig a WC-nél kezdődik.”

A diási strandkép kialakítása az előrelátó és tudatos tervezésről árulkodik. „Folyamatban, hosszútávban kell gondolkodni, legyen szó egy strandról, egy településről, vagy akár egy régióról – ki kell sakkozni, hogyan alakulnak majd a dolgok 20-25 év múlva. S persze sosem szabad elvetni a múltbéli tapasztalatokat. Ha nem így gondolkodunk, bármi, amit létrehozunk, hamar megreformálásra fog szorulni.”

játékstrand

A Diási Játékstrand. Fotó: gyenesdias.hu

Az idő igazolta az egykori polgármester szavait – a diási strand évek óta a Balaton legjobb strandjai közé tartozik.  „Nagyon büszke vagyok– főleg, ha belegondolok, hogy a strand összes fáját saját kézzel ültettük el a képviselőkkel.  A facsemetéket pedig nem a kertészetben vettük, mert nem volt rá pénze a településnek, hanem átmentünk a szomszédos területre, s onnan ástuk ki gyökerestül.”

Ha bizalom van, hegyeket lehet megmozgatni

A strand mellett Gyenesdiás nagy büszkesége a vitorláskikötő, ami civil közösségi összefogás eredményeként valósult meg – sok más kezdeményezés mellett. „Minél erősebb a civil szféra, annál erősebb a település is” – vallja egybehangzóan az egykori és a jelenlegi polgármester. Gyenesdiáson jelenleg 30 civil szervezet működik, turisztikai, sport, természetjáró és kulturális közösségek. „Abban, hogy a település a német találkozóhely irrelevánssá válása után újra meg tudta találni a helyét a balatoni vendéglátás térképén, óriási szerepe volt és van ma is a helyi civil egyesületeknek” – hangsúlyozza Gál Lajos. Erre kiemelkedő példa a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület, melyet az önkormányzat és a helyi vállalkozók közösen alapítottak 2003 májusában. Ez volt az első olyan turisztikai szervezet a Balaton régióban, ahol a felelősség és a döntéshozatal a helyi turizmus tényleges szereplőinek kezébe került.

Szalóky Jenő akkori polgármesterként nyugodt szívvel bízta az Egyesület szakértőire a gyenesi turizmus szervezését. Olyannyira, meséli, hogy ha bárki hozzá fordult valamilyen új ötlettel, mindig átirányította az Egyesülethez. „Kulcskérdés, hogy egy vezető hogyan viszonyul a civilekhez, meg tud-e bízni bennük. Ha én polgármesterként meg akarom mondani az egyesületeknek, hogy mi a dolguk, pont a civilség lényegét ölöm meg” – hangsúlyozza.

A civil társulásoknak és mozgalmaknak óriási hagyománya van a Balatonnál. A balatoni turizmust kezdetektől fogva civil egyesületek szervezték, egészen a 19. század közepétől. A fürdőkultúrának nagy lökést adott az 1891-es filoxéravész, ezt követően a legtöbb présházat vendég-és fürdőházzá alakították, strandokat és kikötőket hoztak létre – állami szerepvállalás nélkül. Végül az 1904-ben létrejött Balatoni Szövetség mintegy ernyőszervezetként valamennyi addig létezett, Balatonnal kapcsolatos civil társulást összefogott. 1926-ban megalakult Magyar Királyi Balaton Intéző Bizottság volt az első állami szervezet, melynek szerepet vállalt a balatoni turizmus szervezésében.  

Gyenesdiás hamar bekapcsolódott a balatoni turisztikai élet szervezésébe. 1906 júniusában alapították meg a Gyenesdiási Fürdő Egyesületet azzal a céllal, hogy „(…) a község lakosságának jó módját előmozdítsa, s általában, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton partjának felvirágoztatásához hozzájáruljon” – olvashatjuk a Gyenesdiás történetét feldolgozó monográfia első részében.

 

A civil szféra a helyi közösségek erős szövetére épül. A Balatoni Bringakörút építése jól példázza, hogy mekkora erőt adhat egy településnek, ha a közössége bizalomra épül. Gyenesen, ahol a kerékpárút elmegy, mindenhol magánterületek voltak. „Több mint 300 magánszemélyt kellett meggyőzni arról, hogy adja át nekünk ingyen a területéről azt a 3-5-10 méternyi területet, mert a közösségnek szüksége van rá” – emlékezik vissza Szalóky Jenő. „S megértették, aláírták. Azt mondtam nekik, hogy ha az állam mégis ad támogatást, akkor ki fogjuk fizetni. Más helyeken nem volt meg ez a bizalom, ami nálunk, hanem kisajátítási pénzt kellett fizetni. Az állam nem tehette meg, hogy ha más balatoni településnek fizetett, nekünk nem fizet, így végül tudtunk fizetni a tulajdonosoknak.”

Sokszínű büszkeség

A civilek és az önkormányzat összefogására épülő működési modell sikeresnek bizonyult. A 2000-es évek közepére Gyenesdiás ismertté és elismertté vált a balatoni vendéglátás térképén. A kisgyerekes családok egyik kedvenc balatoni települése lett – a családbarát jelleg mindig a település fontos törekvéseinek egyike volt. A diási Játékstrand évek óta a legjobb balatoni strandok közé tartozik.

Öt évvel ezelőtt jött létre a termelői-és halpiac is, amit nemcsak piactérnek, hanem közösségi és rendezvénytérnek álmodtak meg.  A településen erős vállalkozói bázis alakult ki, számos vállalkozás tudott komoly fejlődési utat bejárni. A Wellness Hotel Katalin például családi házas szobakiadásból nőtte ki magát wellness szállodává, a Bringa Tanya saját készítésű fagylaltja pedig valódi úticéllá tette a biciklis pihenőt.

1250

I. Balatoni Hal-és Termelői Piac. Fotó: gyenesdias.hu

A kétezres évektől kezdve a Balatonnál mindenhol jelentősen növekszik a magyar vendégek száma, ezzel párhuzamosan a külföldiek egyre kevesebben jönnek. Gyenesdiáson azonban továbbra is számottevő a külföldi turistaforgalom, sikerült megtartani a német és osztrák vendégeket – jobban, mint a környező balatoni településeknek.  A már említett Katalin hotelba például 2006-ban érkeztek először magyarok, addig kizárólag külföldiek nyaraltak ott. A hazai vendégek közül is egyre többen nyaralnak Gyenesdiáson, hiába kell a Balaton legnyugatibb csücskéig elutazniuk – a vendégváró környezet, a minőségi szolgáltatások és a sokszínű programpaletta bőven kárpótol.

Diáson is felismerték, hogy a főszezon megnyújtása helyett négy évszakban érdemes gondolkodni a Balatonnál. Gál Lajos teljes mértékben egyetért a Turisztikai Egyesület törekvéseivel. „Tematikusan kellene kialakítani az egész éves balatoni turizmust. A nyár teljes mértékben a fürdőzésről szól. Ősszel a gasztronómia vagy a sport lehet a meghatározó” – véli. „A balatoni életérzés egész évben követhető. A tó minden évszakban más arcát mutatja, akárcsak a víztükör. Igaz, a hagyományos „téli arckép” kissé veszített régi ragyogásából, hiszen a Balaton évek óta nem fagyott be. Erre a sokszínűségre kell büszkének lenni” – teszi hozzá.

Hagyj teret magad mellett

A szocializmusban, különösen a ’60-as és ’70-es években Gyenesdiás lemaradt a települések közt a fejlesztési forrásokért folyó versenyben. 1973-1990-ig a vonyarcvashegyi központú nagyközségi Közös Tanács tagja volt Balatongyörökkel együtt, szerep nélküli társközségként. A fejlesztések leginkább a központba összpontosultak – Vonyarcvashegyen már nincs beépítetlen terület. Gyenesdiáson viszont néhány évig építési tilalom is érvényben volt, ennek köszönhetően sok üres telek maradt: a lakókörnyezet perifériáján, Keszthely szomszédságában közel 100 hektár.

Ez a terület a jövőben kulcsfontosságú lehet Gyenesdiás számára, több szempontból is. A község lakossága a rendszerváltás óta megduplázódott, ma már 4000 felett van, és folyamatosan gyarapodik. A következő generációkra is gondolni kell, s nemcsak az élettér, hanem a megélhetés kapcsán.  Ebből a szempontból különösen nagy érték az az 1,7 hektárnyi terület, ahol a Balaton-törvény szálloda építését is engedélyezi. „Ez lehet Gyenes kitörési pontja” – mondja Gál Lajos.

Szalóky Jenő is úgy véli, hogy lassan megérett az idő erre a lépésre. „Az elmúlt évtizedekben nem azok a folyamatok zajlottak, amelyek egy ekkora beruházást indokoltak volna, nem volt időszerű.” Emellett hangsúlyozza, hogy olyan hazai vállalkozóra lenne szükség, aki a helyi értékeket és identitást tiszteletben tartva, megőrizve akar új vállalkozásba fogni. „Aki nemcsak a maga érdekét nézi, hanem azt is, hogy mi a jó a közösségnek” – teszi hozzá.

A szabad területek tartalékolása azonban ugyanolyan fontos, mint az okos felhasználás. A nyugalmazott polgármester elmesélte, hogy néha a törvénykezésen keresztül blokkoltak bizonyos területeket a jövő nemzedék számára: olyan funkciót kötöttek ki, amiről tudták, hogy nem tud megvalósulni. „Az utánunk jövő generációnak is hagyni kell lehetőséget.”

Ahol élni és nyaralni is jó

A változékony évtizedek során a gyenesiek mindig megtalálták a továbblépés módját. A civil közösségekre építve, átgondolt tervezéssel fedezték fel a település erejét, ami messziről is jól látható ponttá tette Gyenesdiást a Balaton térképén.

Az üdülőfalu azonban fejlődés közben sem szűnt meg otthon lenni, megőrizte nyugodt kertvárosi jellegét. Pedig a település is folyamatosan növekszik: a rendszerváltás óta a lakosok száma megduplázódott, ma már 4000-en vannak. 1990-ben a szocializmus idején tervezett társasházak ötletét végleg elvetették, s helyette megnövelték a beépíthető telkek nagyságát. „Úgy voltunk vele, hogy az költözzön Gyenesdiásra, aki meg tudja venni a telket és megengedheti magának, hogy felépítsen rá egy házat” – emlékezik vissza az akkori polgármester.

Gyenesdiáson megvalósult a Balatonnál egyébként ritka egyensúly: egy hely, ahol élni és nyaralni is jó. Aki ide jön pihenni, megtapasztalhatja, hogy milyen egy élő-lélegző településen vendégeskedni, ahol egész évben zajlik az élet. S ahol a helyiek nem megtűrt vagy épp agyonajnározott idegenként kezelik, hanem örömmel engednek bepillantást a helyi mindennapokba.


A sorozat korábbi cikkei

Nekem a balatoni nyár egyenlő a munkával Öt asztalból étteremóriást hozott létre. Portré Varga Jánosról, a balatonfüredi Borcsa étterem tulajdonosáról.

Egy gombócnyi szusszanás Gyenesdiáson – Hogyan lett a világ közepe egy biciklis pihenőhely? Azért nyitották a fagyizót, hogy az áttekerő biciklisek megálljanak Gyenesdiáson. A Somogyi család egy bő évtized alatt valódi úticéllá tette a pihenőhelyet. Két generációnyi eltökéltség, egy adag lokálpatriotizmus, csipetnyi tudomány és kalandvágy  a Bringa Tanya fagylaltpultjában.

Nekem a piac a szerelem – a Hévízi Termelői Piacról mesél alapítója, Benkő Lajos A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.

Egész évben Balaton Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.

A gyerekek itt tanulnak meg biciklizni Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.

“Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk” – interjú Laposa Bencével A Balaton önmagában létünk alapja. Kóla helyett házi szörpöt.  A magyar tenger jövője egy badacsonyi borász teraszáról nézve.

A hal még mindig kuriózum Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.

Mindenkinek van Balatonja A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.


Ha velünk tartanál a balatoni körutunkon, iratkozz fel hírlevelünkre!