Menü
Sorozatok

Helyben, Magyar tenger, Szövet

A strandolás díszlettervezői – pillanatkép a keszthelyi Városi strand mindennapjairól

Mitől lesz igazán jó egy balatoni strand? Hogyan telnek egy strandvezető mindennapjai? A keszthelyi Városi strandon jártunk.

A keszthelyi „Balaton-part” a pavilonsorral, a mólóval és a szigetfürdővel a helyiek kedvence, akik békésen és nem titkolt büszkeséggel tűrik, hogy nyaranta az idelátogatók is birtokba vegyék. Vasárnap délutáni séták, első randik és nyáresti koncertek örök helyszíne. Az önfeledt balatoni fürdőzéseknek pedig a Városi Strand biztosít méltó díszletet.

1992_varosi_strand_keszthely_n

A Városi strand Keszthelyen. Fotó: keszthely.hu

 „Évek óta május elsején nyitunk, ez a hivatalos balatoni szezon kezdete” – mondja Csendes Antal, a keszthelyi strandok vezetéséért felelős Városüzemeltető Nonprofit Kft. ágazatvezetője. Belépőjegyet csak az iskolai szünet kezdetétől kell venni, ekkor indul az igazi nyári csúcsidő. „Korábban nemigen van értelme, szinte kizárólag a helyiek jönnek. A horgászati tilalom is ekkortól érvényes” – teszi hozzá Vincze Andrea, a strand helyettes vezetője.

Szeptembertől májusig a halaké a terep

Keszthelyen három strand van, mindegyiknek kicsit más a profilja, így a vendégköre is. A Városi strand nyüzsög, itt van a legtöbb szolgáltatás, ide jön a legtöbb turista. Ez a fő strand. A nosztalgikus hangulatú Helikon inkább a helyieké. A legújabb, 2008-ban kialakított Libás strand a kisgyerekes családok kedvence és a szomszédos Phoenix vitorláskikötő miatt a vitorlás közösség törzshelye.

„A Városi strandon a magyar vendégek vannak döntő többségben. Igaz, idén több külföldi szót lehet hallani, mint tavaly.” Hivatalosan 3300 vendéggel van teltház, amit tavaly néhány alkalommal sikerült elérni.  „Becsapós, mert most is úgy tűnik, hogy sokan vannak, de a játszótéren túl alig lézengenek. A Városi strand elölről, a Pavilonsor felől töltődik fel, hiába van közelebb az ingyenes parkoló a hátsó bejárathoz. Ott malmoznak a pénztárosok, itt hosszabb sorban állás van.”

A Városi strand egyik különlegessége az 1864-ben épült szigetfürdő. Andrea elmondása szerint a helybéli vendégek közt külön csoportot alkotnak azok a családok, akik generációk óta ide járnak fürdeni. „A szigetfürdőre járni sikk. A sokéves szokásjog szerint mindenkinek megvan a maga padja, s kabinhoz jutni sem egyszerű” – meséli nevetve.

strand-varosi-strand-vízpart

Háttérben a Szigetfürdő. Fotó: keszthely.org

A legtöbb balatoni strand a május 1-től augusztus 31-ig tartó időszakban működik hivatalosan kijelölt fürdőhelyként. Ez egy jogi kategória, ami lényegében azt jelenti, hogy a kérdéses területen adott időszakban nem lehet horgászni. A strand azonban az év többi részében is nyitva van: „télen is be lehet jönni, például nagyokat sétálni, vagy vannak padok, amiken jólesik ücsörögni”, igaz, a szolgáltatásokat, mint a mosdó és a zuhanyzó, csak a fürdőszezonban lehet igénybe venni.

Két vállra osztott felelősség

A keszthelyi strandok üzemeltetésével kapcsolatos kérdésekben megoszlanak a hatáskörök a tulajdonos önkormányzat és a működtető kft között, bár ezeket sokszor nehéz élesen elkülöníteni. „A belépőjegyek és a helyi lakossági bérletek árának kialakítása például egyértelműen a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, a strand területén lévő büfék bérleti díjainak meghatározásában szabad kezet kapunk, az piaci alapon megy” – meséli Antal.

Az új szolgáltatások bevezetéséért és az egyéb infrastrukturális fejlesztésekért közösen felelősek, de itt sem könnyű egyértelmű határokat rajzolni. Többnyire helyzetfüggő: vannak olyan beruházások, amelyek a cég saját forrásaiból valósulnak meg, de a pályázati lehetőségek többségében az önkormányzat mint tulajdonos számára adottak. „Erőnkhöz mérten próbálunk minél többet visszaforgatni a strandok fejlesztésére. Ebben az évben 13 milliós beruházással óvodás és mozgássérült mosdóhelyiséget alakítottunk ki. A szigetfürdő renoválásra szoruló tornyát is saját forrásból erősítettük meg, de ez csak ideiglenes megoldás. A teljeskörű felújításhoz az önkormányzat biztosítja a keretet.”

Hatóság és hattyúk

A szigorú szabályok sok nehézségeket okoznak. A 2008-ban lezajlott szakhatósági bejárás eredményeként született meg az az alaphatározat, ami előírja, hogy mettől meddig tart a fürdőterület, hány darab bója kell és hova, stb. Ezt újítják meg minden évben. Emellett évi négy alkalommal van vízmintavétel, több spontán vízrendészeti ellenőrzést is várható. „Az ÁNTSZ is ki szokott jönni nyaranta legalább egyszer, hogy ellenőrizzék az ezerféle előírást a WC-k működésétől kezdve a vízimentő szolgálatig. A Városi strandra például 3 vízimentő van előírva, akiknek itt kell ücsörögnie akkor is, ha 10 vendég van” – részletezi Andrea.

1992_Balaton_medence_a_varosi_strandon_n

A Balaton alakú medence. Fotó: keszthely.hu

A hattyúk is komoly kihívások elé állítják a strand vezetőit. „Bár elsőre banálisan hangzik, de nagyon megkeserítik az életünket.” A jogszabályok szerint állatot bevinni tilos, vagyis nemhogy kutya, de még egy aranyhal sem fürödhet a Balatonban. A hattyúkkal azonban nem tudnak mit kezdeni. A fürdőzők két táborra oszlanak: van, aki eteti őket, hiába tilos, a többiek viszont nem szeretik, hogy ennyire közel jönnek. „Állatvédőktől is kértünk tanácsot, de sokra nem jutottunk. Küzdünk, szenvedünk velük, állandóan hajtjuk őket vissza a vízre.”

Ketten háromfelé

A három strand működtetése komoly kihívás elé állítja a kétfős vezetőséget. „Kettőnk feladata, hogy mindhárom strandon rendben menjenek a dolgok. Gyakorlatilag mindketten strandról strandra futkosunk egész nyáron” – mondja Andrea.  Antal intézi a hivatalos ügyeket, ő pedig a napi működéshez tartozó feladatokat: szerelőt keres, ha elromlik valami és kiadja a napi feladatokat a személyzetnek. Mindegyik strandnak van gondnoka, aki a helyszíni személyzetet és az operatív tennivalókat összefogja, de a komolyabb kérdésekben kettejük szava dönt. „Eklektikusak a napjaink” – mondja nevetve Andrea. „Sokszor kell gyors döntést hozni, ez igazi kihívás – teszi hozzá Antal.

Kezdettől fogva együtt dolgoznak, együtt vették át a strandok vezetését. Antal tősgyökeres keszthelyi, gyakorlatilag ezen a strandon nőtt fel. Tíz éve került a céghez, így kívülről-belülről megismerte valamennyi tevékenységi körét. Hat éve bízták meg a strandok irányításával. „Az előző strandvezető lemondásakor kaptam meg a lehetőséget és belevágtam. Kalandos volt, mélyvíz volt.”

Andrea 1983 óta lakik Keszthelyen. A strandvezetés előtt turisztikai referensként dolgozott. „Én azt szeretem a legjobban, amikor reggel nincs itt senki, akkor gyönyörű a strand. Fél 9-kor nyitunk, addigra mindennek kész kell lennie, akkor az ember végig néz, gyönyörű a pázsit. Engem még mindig feltölt ez az egész.”


A sorozat korábbi cikkei

Egy panzióvezető utazásai Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a szobakiadás a Balaton nyugati csücskében? Kik a vendégek és honnan jönnek? Mi ma a vendéglátó legfontosabb feladata? Portré Móritz Pálról, a keszthelyi Móritz Panzió és Vendégház tulajdonosáról.

Közösségben meglelt erő – Gyenesdiás múltja, jelene és jövője Nyaralni pár napra megyünk a Balatonra, a helyiek egész életüket ott töltik. Hogyan működik egy Balaton-parti település? Cikkünk a magyar tenger Budapesttől legmesszebbi csücskében, Keszthely mellett fekvő Gyenesdiás múltját, jelenét és jövőjét idézi meg Gál Lajos jelenlegi polgármester és elődje, Szalóky Jenő segítségével.

Nekem a balatoni nyár egyenlő a munkával Öt asztalból étteremóriást hozott létre. Portré Varga Jánosról, a balatonfüredi Borcsa étterem tulajdonosáról.

Egy gombócnyi szusszanás Gyenesdiáson – Hogyan lett a világ közepe egy biciklis pihenőhely? Azért nyitották a fagyizót, hogy az áttekerő biciklisek megálljanak Gyenesdiáson. A Somogyi család egy bő évtized alatt valódi úticéllá tette a pihenőhelyet. Két generációnyi eltökéltség, egy adag lokálpatriotizmus, csipetnyi tudomány és kalandvágy  a Bringa Tanya fagylaltpultjában.

Nekem a piac a szerelem – a Hévízi Termelői Piacról mesél alapítója, Benkő Lajos A Hévízi Termelői Piac 2010-ben, egy zimankós márciusi napon nyitotta meg kapuit, amikor a szél vízszintesen vitte a havat. Hat árussal kezdték, egy hónapon belül százan lettek. Most már alkalmanként száznál több árus és több ezer ember jön össze a nagyparkoló mögött.

Egész évben Balaton Miért csak nyáron utazunk a Balatonhoz? Miért nem jut eszünkbe, hogy ősszel vagy télen is érdemes ellátogatni? Miért jó, ha egész évben van Balaton? Egyáltalán, mi hiányzik ahhoz, hogy ne csak a „szezonban legyen nyitva” a Balaton, és ne 10 hét alatt kelljen megkeresni az egy évre valót? Az Összkép Magazin Balatonfüreden és Gyenesdiáson járt, hogy kiderítse, lehet-e négy évszakban gondolkodni a Balatonnál.

A gyerekek itt tanulnak meg biciklizni Bringás idill és padlizsános kenyér Köveskálon. Somlyódi Zsuzsa nénivel beszélgettünk a KerékBárban.

“Sok minden hiányzik, de jó irányban haladunk” – interjú Laposa Bencével A Balaton önmagában létünk alapja. Kóla helyett házi szörpöt.  A magyar tenger jövője egy badacsonyi borász teraszáról nézve.

A hal még mindig kuriózum Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.

Mindenkinek van Balatonja A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.


Ha velünk tartanál a balatoni körutunkon, iratkozz fel hírlevelünkre!