Menü
Sorozatok

Helyben, Magyar tenger, Szövet

A hal még mindig kuriózum

Életkép a gyenesdiási hal- és termelői piacról.

Sült keszeg, pontyfilé és halchips – rövid ízelítő a gyenesdiási Hóbár Halbár kínálatából. A csütörtök délelőtti napsütésben csak néhányan lézengenek a helyi termelői piacon, ahol a halsütöde is áll. „Általában 11 körül indul meg a forgalom, akkor kezdődik az ebédidő” – árulja el Hóbár Péter, a halbár vezetője.

hóbár

Hóbár Péter a Halbárban

A gyenesi piacot a helyi önkormányzat hozta létre öt évvel ezelőtt – a hévízi piaccal ellentétben itt nem magánkezdeményezés adta meg a kezdő lökést. A diási Játék strand parkolójának szánt hatalmas területből hasították le a piacteret, amit a kezdetektől rendezvénytérnek szántak. A piac az I. Balatoni Hal és Termelői Piac nevet viseli, a halas tematikával próbálták egyedivé és a turisták számára vonzóvá tenni. A piacteret számos halsütő bódé szegélyezi, ahol egyebek mellett keszeget, süllőt, pontyot és harcsát is kaphatunk, s természetesen a hekk sem hiányozhat az étlapról.

A halas tematikának nagy felfutása volt a piac megnyitását követő első három évben, majd komoly törést jelentett, hogy betiltották a Balatonon a halászatot. A piac legnagyobb halsütödéje a Halászati Zrt. tulajdonában volt, de ezután nem vállalták tovább a bódé működtetését, így önkormányzati tulajdonba került. Ekkor keresték fel Hóbár Pétert, hogy megbízzák a büfé vezetésével.  „Nem vagyok vendéglátós szakmabeli, de régóta és sokat foglalkozom hallal – nagy horgász vagyok és a gyenesi Horgásztanyán is sokat főzünk különféle rendezvényeken, barátokkal.”

A piac nevében továbbra is szerepel a balatoni jelző, pedig a dekoratív papírtálcákon mesterséges tavakban tenyésztett vagy külföldről, például Romániából vagy Kazahsztánból importált halakat szolgálnak fel – s nemcsak a hekk halra kell gondolni. 2013-ban a Balatonon, idén január 1-től már az egész országban tilos a halászat. „Elég szomorú, hogy itt ülünk a Balaton partján és nem balatoni halat eszünk.” Hiába horgásznak sokan a Balatonon, akár csak itt a gyenesi Horgásztanyán is, tőlük nem vehetnek halat, mert nem számlaképesek.

13820743_10209738467556850_310518022_n

Életkép a gyenesi hal- és termelői piacról

A sütödékben nem titkolják, hogy nem a Balatonból fogták ki a halakat, ennek ellenére sokan látogatják a piacot és keresik a balatoni halat. „A hal még mindig kuriózum. Otthon keveset esznek az emberek és nem is tudnak róla sokat. A vendégek gyakran megkérdezik, hogy mit ajánlok nekik – elég érdeklődők, szívesen elbeszélgetnek az étlapon szereplő halakról.”

Az idei a Hóbár Halbár második nyara. „Megéri. Sokat kell itt lenni, a szabadságot nyáron el kell felejteni, de megtérül.” Hóbár Péter minden nap itt van és süti a halat – áprilistól vannak nyitva, eleinte csak hétvégéken, júniustól pedig minden nap, amíg jó az idő. A főszezon itt is július közepétől augusztus végéig tart. „A strandon nagyobb lenne a forgalom, de a szezon kicsivel hosszabb a piacon. A főszezonban minden este megtelünk, s szeptember-októberben is jó a forgalom a hétvégéken.” A piac mellett van a balatoni kerékpárút pihenője, onnan is sokan betérnek.

A termelői piac és a halsütödék önmagában így sem vonzanak elég embert – a legtöbb vendég a rendezvények miatt jön.  A hetedik évét taposó, hagyományosan július eleji Gyenesdiási Keszegfesztivál nemcsak a helyieknek vagy az itt nyaralóknak érdekes, a környező településekről is sokan látogatnak ki. A rendezvények szervezéséhez pályázni szeretnének a bódék bérlői, ennek érdekében egyesület alapítását tervezik.


A sorozat korábbi cikkei

Mindenkinek van Balatonja  A Magyar Tenger, Pelso, Balcsi, Közép-Európa legnagyobb tava. Balatoni nyár, egy szál bikini, nekem ez a riviéra. A Balaton magyar identitásunk része. Sok különböző képzetet és emléket testesít meg. Megihletett írókat, művészeket és zenészeket. Kicsit mindannyiunké, mégis mindenkinek mást jelent. Mindenkinek van Balatonja.


Ha velünk tartanál a balatoni körutunkon, iratkozz fel hírlevelünkre!