Menü
Sorozatok

Továbblépők, Vállalkozás

Kilépni a porondra – magyar cégek a nemzetközi gazdaságban

SZERZŐ:

Magyarországon azok a vállalatok tudnak igazán sikeresek lenni, akik elkapják a fonalat és kilépnek a globális porondra. A multiknak szállító vállalataink és a sikeresen exportálók hozama jobb, mint a hazai piacra fókuszáló cégeké. Ez a siker egyrészt alkalmazkodásra és kemény teljesítményre, másrészt ambícióra és megfontolt magabiztosságra épül. Azt vizsgáljuk, kik és hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe.

A nemzetköziség kifizetődő vállalataink számára. A rendszerváltás első évtizedében az importált termelési eszközöknek köszönhettük a termelékenységi növekedés egyharmadát. Többet keresnek azok a munkások, akik értenek az importált gépek kezeléséhez. A nagy tőkét igénylő iparágakban a multikhoz való kapcsolódás egyúttal a tudáshoz való könnyebb hozzáférést is jelentheti – a bekapcsolódó vállalatok így sikeresebbek lesznek.

Gazdaságunk intenzíven kapcsolódik a nemzetközi gazdasághoz. 18 ezer külföldi irányítású cég adja gazdasági értékteremtésünk több mint felét, a magángazdaság munkahelyeinek negyedét. Egy hazai vállalkozás alapvetően két módon kapcsolódhat be a nemzetközi gazdaságba: vagy egy nemzetközi vállalat beszállítója lesz vagy önállóan értékesít külföldi piacokon.

Akik beállnak a láncba

A beszállítóknak olyan szereplők igényeihez kell alkalmazkodni, akik saját vállalatunk méretének sokszorosát is elérik, minket pedig bármikor lecserélhetnek. Mi kell ahhoz, hogy valaki hosszú távon a nagyok partnere maradhasson?

Az elsődleges kihívás a fegyelemhez kapcsolódik. Folyamatosan költségeket kell csökkenteni – ezt olykor már a vevővel kötött keretszerződések is előírják, és minden minőségi vagy formai követelményt, határidőt a lehető legpontosabban kell betartani. A legfőbb szempont a hatékonyság és a megbízhatóság.

gyár

Az üzletben kézenfekvő, hogy ha Dávid Góliáttal próbál szövetséget kötni, akkor a nagyobb és erősebb fogja szabni a feltételeket. Egy magyar iparos vállalkozónak felkészültnek és megbízhatónak, alázatosnak és megértőnek, mégis kemény tárgyalónak is kell lennie, hogy megérje a nagyokkal való együttműködés. Ki kell csikarni, hogy komolyan vegyenek, de meg kell adni a tiszteletet. Mintha gorillákkal táncolnánk.

Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a legfontosabb beszállítói képességnek a tökéletes angol nyelvtudást, a multicégek pályázati-tendereztetési rendszereinek pontos ismeretét és a szabványok pontos betartását nevezte meg. „Alkalmazkodni kell a szabályozottsághoz, az áttekinthetőséghez, és a multik folyamatainak logikájához. Persze már csak az eltérő méretből fakadó gyorsaságbeli különbségek, a nagy cégek döntéshozatali lomhasága is sokszor súrlódást okoz.”

A kemény szabályok betartása viszont hosszú távon kifizetődik. Az előnyökről Chikán Attilát, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük. Ő a következőket mondta: „A multinak való beszállítás nyilvánvalóan előnyös, hiszen a kemény feltételek miatt rengeteget lehet tanulni. Ennek van egy jelentős húzóereje ezekre a vállalkozókra nézve. Nyerhetnek technológiát, menedzsment-gyakorlatot vagy akár elszámolás-technikát is. Ráadásul, ha jól működnek, akkor ez egy viszonylag stabil piacot is biztosít – ha van egy jó multid, akinek beszállítasz, nem kell nagy ingadozásokra számítanod.

Chikán szerint igazán nagy hasznot azon beszállítók szereznek, akik képesek a vevő sikerességét minél inkább meghatározó termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtani. „Az a beszállító fontos, aki azokból a dolgokból szállít be, amik központi versenyelemei a felvevő vállalatnak. A sebességváltó gyártója stabil pozícióban van, de aki mondjuk kilincset szállít be, az nem. Ezért nagyon lényeges, hogy mi az a piaci rés, amiben az adott vállalat megjelenik. Ennek a fontossá válásnak az innovativitás az egyik és a pontosság a másik feltétele.”

Az új termék vagy technológia kidolgozására törekvő innováció ritkán tartozik e hatékonyság-orientált beszállítók valós lehetőségei közé. Ők meg akarják tartani a megszerzett pozíciót, versenyben akarnak maradni és az apró javításokban, a költségek fokozatos leszorításában érdekeltek. Arányaiban nagyon kevés olyan beszállító van Magyarországon, aki megengedheti magának a nagy kockázatú újítások kipróbálását – ez csak nagyon különleges termékek esetében történik meg. Ráadásul Tarcali Géza, a MentorPartner nevű tanácsadócég ügyvezetője azt is hangsúlyozza: „a válság óta még az itt működő leányvállalatok, a megrendelők mozgástere is leszűkült és sokszor már pár millió forintos beszerzésekhez is az anyavállalat engedélyére van szükség. A nemzetközi láncok általában összeszerelő, részegység gyártó üzemeket, bérmunka központokat működtetnek Magyarországon. Ezeknek a cégeknek a hatékony gyártás a feladata, gyakran elvárás feléjük a költségszint, a selejt-arány folyamatos csökkentése. A technológiát a megrendelőtől kapják”. Innovációra vonatkozó önálló igény pedig így nincs.

Van viszont Tarcali Géza szerint egy különlegességünk „Sok multi számára Magyarország kísérleti terep, ’pilóta ország’. Itt próbálják ki például az új termékeket, értékesítési modelleket, vállalatirányítási rendszereket. Ennek három fő oka van. Egyrészt itt kísérletezni olcsó, mert a magyar piac kicsi, az itteni munkaerőköltség alacsony. Másrészt a magyar munkaerő fegyelmezett, pontosabban és kevesebb zúgolódással hajtják végre a feladatokat mint más országokban. Harmadrészt Magyarország kellemes hely az anyacégek újításokon dolgozó tanácsadóinak: a Dunántúl nagy része Bécsben lakva is elérhető, egyébként Budapest egy külföldi számára kellemes lakóhely, olcsó és jó szolgáltatásokkal. Ez a fehér egér szerep összességében több jót hoz, mint rosszat: többet foglalkoznak itteni tevékenységükkel az anyacég központjában, jobban figyelnek ránk, így jobban tekintetbe veszik az itteni viszonyokat”.

Bárkával az óceánon

A nemzetközi siker felé vezető másik, igencsak ambiciózus út, ha a vállalkozás saját maga próbál külföldi piacokat meghódítani. Ugyan a globális vagy európai pályán való helytállás sok magyar kis- vagy középvállalkozás számára egyelőre csak álom, azért itt is találhatunk inspiráló példákat és tanulságos történeteket.

A számok mindenesetre azt mutatják, hogy a külföldre való értékesítésben egyelőre a nagyvállalatok – akiknek jó része eleve multinacionális cég – dominálnak. Egy kérdőíves felmérés szerint a kkv-k 77,5 százaléka nem exportál és nem is tervezi ezt  belátható időtávon. A 250 fő feletti cégek adják az export több mint kétharmadát. 2013-ban a magyar gazdaság kivitelének 13,9 százalékát adták 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások. A kkv exportjának fontos akadályaként szokás hivatkozni a megfelelő belső tervezés hiányára és arra, hogy nagyon nehéz a sikeres exporttevékenységhez szükséges információkhoz, tanácsokhoz, tudáshoz vagy éppen finanszírozáshoz hozzájutni.

Czakó Erzsébet szerint „az exportsiker nagyrészt a tulajdonos ambícióján múlik. Tényleg ki akar lépni külföldre? Hajlandó delegálni, professzionális vezetőt felvenni? Ha bejön az export, képes növekedni, ha kell, másik cégeket felvásárolni? Ha valaki úgy dönt, hogy belevág, előbb-utóbb összejön neki”. Az Exportsiker nyomában című tanulmánykötet egyik szerzője és szerkesztője a következőképp határozta meg a külpiaci érvényesülés legjellemzőbb mintáját: „a legfontosabb, hogy a vállalat találjon néhány külföldi vevőt. Rajtuk keresztül, hálózati úton lehet aztán továbbépíteni a kapcsolatokat és újabb és újabb vállalatokhoz eljutni. Tehát nem valamiféle célpiac-tervezői megközelítésre, hanem a fontolva haladás gondolatára lehet támaszkodni.” Erről a tanácsadók is hasonlóan gondolkodnak.

 A siker mögötti legfontosabb tulajdonságokként sokszor a menedzsment rátermettségét, a vezetők merészségét és a termékek magas minőségét, a működés innovativitását emelik ki az elemzések – csupa olyan dolog, amit klasszikusan az üzlet alapjának tekintünk. Azt látjuk tehát, hogy a jól és még jobban működő vállalkozások indulnak el a nemzetközi terepen, miközben a nemzetköziesedő cégek nyereségesebben is működnek. Tehát a nemzetközi piacon is az sikeres, aki általában az üzletben sikeres. Persze arról, hogy a sikeresek fognak exportálni, vagy az exporttól lesz valaki sikeres, lehet vitatkozni.

startup

 

Csillagszeműek

A külföldi siker motivációja a startupok körében erős. Ezek a cégek eleve globális piacban gondolkoznak. Tipikusan az informatika, a design területén működnek ilyen cégek, mint például az Oscar és Emmy díjat nyert Colorfront, az önjáró autók informatikájával foglalkozó Adasworks, vagy a Possible nemzetközi kreatív ügynökség régiós partnerévé vált Carnation. Kiemelkedő végzettség, erős ambíció és kalandvágy vezérli az ilyen cégek fiatal vezetőit. Jellemzően egy speciális területen kiemelkedő terméket sikerül kidolgozniuk, amivel eleve a világpiacot célozzák meg. Nyitottak, sőt igénylik a tőkét, piacot adó nagy nemzetközi partnereket. Az ilyen cégek nem gazdasági súlyuk miatt fontosak. Azt szimbolizálják, hogy az álomcégek létrehozásának lehetősége Magyarországon is adott: innen is indulnak rakéták a csillagok közé.

Szeglet vagyunk nem sziget

Az export, a beszállítás jó üzlet. A sikerhez viszont kemény munkára, a szabályok pontos betartására és az erőviszonyok elfogadására van szükség. A nemzetközi gazdaságba bekapcsolódó cégeink a költségeik szinten tartására és a megbízhatóságra fókuszálnak. Látóterükben ezért legtöbbször nem a világmegváltó újítások, hanem a fokozatos fejlődés áll. Magyarországnak jelenleg a hatékony termelés a szerepe a világgazdaságban. Emellett működik néhány világszintű újításokat kidolgozó cég is. Ezek súlya kicsi, de példájuk mutatja, hogy a siker lehetséges. Ehhez tudás, kreativitás, a világra való nyitottság szükséges – és eltökéltség.

A Továbblépők sorozat előző részei

Megdöbbentő vallomás egy építőipari vállalkozótól: „Az ember az évek során megtanulja, hogyan éljen meg a jég hátán is. De azért az zavar, hogy jobban kell értenem az engedélyek megszerzéséhez és a tartozások behajtásához, mint a házépítéshez. Óvatosnak és szemfülesnek kell lenni, mert nagyot lehet zuhanni” – a magyar vállalkozás intim valósága egy bécsi szelet mellől.

Bölények, rókák, gazellák – a magyar vállalkozások továbblépésének korlátai: Ha a gazdaság nagyvállalatokon kívüli része úgy működhetne, mint a másik három visegrádi országban, a magyar nemzeti jövedelem 10 százalékkal lehetne magasabb. Kisebb cégeink az árral szemben úsznak. A jelennel küszködnek, a jövővel foglalkozniuk kevés energiájuk marad. Miért olyan nehéz? Ez nem csak a vállalkozóknak fontos: ezek a cégek adják a magángazdaság munkahelyeinek több mint kétharmadát, és termelik meg a nemzeti jövedelem több mint felét.

Indulj el egy úton – A továbblépők kulcsszerepéről: Más kérdéseket kell feltenni a magyar gazdaságról és máshogyan kell azokat megválaszolni, mint ahogy ezt megszoktuk. A vállalkozók szemszögéből érdemes keresni a fejlődés útját, az azt lezáró akadályokat. A Továbblépés koncepciója a magyar vállalkozások növekedési lehetőségeinek kiaknázásához nyújt kereteket.

Vissza a főoldalra