Menü
Sorozatok

Ezredvégi nemzedék, Szövet

Az ezredvégi nemzedékről

Negyvenbe hajló médiaszemélyiségek modoroskodnak az országos kereskedelmi rádió reggeli műsorán, szörnyülködve az általuk csak félig értett, a fiatalok által viszont aktívan használt szlengen: YOLO, swag, vágod és társaik. Ez a média unalomig ismételt zsánere, pedig kevés nagyobb derültséget teremtő pillanat van a fiatalok közösségeiben, mint amikor idősebb közszereplők próbálják az ifjúság épp aktuális szokásait elmagyarázni a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak.

A dolog mégis időről-időre terítékre kerül: nemrég például a fiatalok öltözködésének közelmúltbeli történetét fejtegették egy napilapban. Az MTI is hozott már le hosszú cikket arról, hogy buli helyett partinak hívják az ifjak a zenés esti összejövetelt. Minden esetben egyöntetű, kéjes lesajnálás a reakció. Legtöbbször teljesen jogosan.

Túl azon, hogy az ilyen próbálkozások ritkán mentesek a mulatságot keltő tárgyi tévedésektől, szépen mutatják azt, hogy amikor “a” fiatalokról van szó, jellemzően olyan hangnem kerül elő, mint amikor szülők beszélnek egymás közt kamasz gyerekeik titkos világáról. Kicsit értetlenkedősen, kicsit iróniával kikacsintósan, kicsit aggodalmaskodó rosszallással telve.

Szelfi 2

Fotó: Bec Norbert

 

Ilyen-olyan nemzedék

Ráadásul, amikor nem a furcsa zenékről vagy ruhákról van szó, akkor neves tudósok és értelmiségiek szoktak olyanokat állítani, hogy a mai fiatalok egy “csendes nemzedék” – olyan, aki nem bízik, fél a felelősségtől és a felnőttségtől. Túl sokáig lakik otthon, leginkább azért, mert nincsenek meg az elköltözés anyagi feltételei. Azt is írják, ez egy apolitikus nemzedék. Az elmúlt néhány évben pedig felerősödött a kivándorlás témája: az attól való szorongás, hogy a fiatalok nagy része el fogja hagyni Magyarországot.

Úgy beszélnek rólunk, mintha rosszkor születtünk volna.

Vagy ha nem, mert mégiscsak régóta az első szabadságban felnőtt nemzedék vagyunk, akkor pedig az a ki nem mondott kritika: nem tudtunk-tudunk élni ezzel a szabadsággal.

Nem mintha ezek a nehézségek nem volnának valósak. A legtöbbször azonban nem a nehézség az igazán érdekes és tanulságos, hanem az, hogy a nehézségekkel hogyan lehet megküzdeni, de ezek bemutatása mintha elmaradna.

Fiatalok és szépek

Ráadásul a terhek sorát még folytatni is lehet: dühöngő fiatalságkultusz közepette kell ma fiatalnak lenni, ami meglehetősen nyomasztó. Amikor az embernek még hibátlan a teste, már azon aggódik: mi lesz akkor, ha vége lesz? Ahogy az idők szavát elkapva Lana del Rey énekli a Nagy Gatsby legfrissebb filmes feldolgozásában: Szeretni fogsz-e még, ha már nem leszek fiatal és szép?

Közben a megosztott fényképek olyanok, hogy azonnal réginek látszódjanak – a tegnap történt dolgokat is az elmúlás fölött érzett szívfájdalom színeivel örökítjük meg. Sokan szorongva várják a harmincadik születésnapjukat, és rettegnek, hogy véget érnek a legszebb éveink. Ehhez hasonlóan, sok tehetséges ember feszül azon, hogy ha nem csinálja meg a szerencséjét harminc éves koráig, bukott ember.

fans-867557_1280

Felfedezni

A nehézségeken borzongó katasztrófaturistáskodás azonban, bármilyen jó szándékú is legyen, önmagában nem kielégítő.

A HÉTFA Kutatóintézet küldetése, hogy felfedezze Magyarországot, előzetes ítélettől mentesen, őszinte és tisztelettudó kíváncsisággal. Éppen ezért, a HÉTFA szellemi közösségéhez tartozó huszonévesek úgy gondoltuk: érdemes volna belefogni a mai magyar fiatalok világának felfedezésébe. Résztvevő megfigyelőként.

A nyolcvanas évek közepe és az ezredforduló között mintegy bő másfél millió ember született Magyarországon, ők (mi vagyunk) a magyar “ezredvégi nemzedék”. Az Összkép következő sorozata néhány történetet szeretne elmesélni ezekről a fiatalokról. Nem mindenről és mindenkiről szóló, de jellemző történeteket. A következő hetekben az ő sorsuk egy-egy sűrűsödési pontját fogjuk bemutatni.

Munka, család, siker

A cikksorozat első része a pályaválasztás dilemmáira fókuszál majd. Magyarország jövőjét ugyanis egyaránt meghatározza, milyen választási lehetőségei vannak egy fiatal gyári munkásnak, egy érettségivel rendelkező fehérgalléros szakmunkásnak vagy éppen a diplomások egyre népesebb körének.

A második epizód a magánélet és a családindítás egyik legfontosabb eseményére koncentrál: utánanézünk a mai magyar esküvők hasonlóságainak és különbözőségeinek. Nem mindegy ugyanis, hogy a szülők vagy a gyerekek fizetik a lagzit, ki van arra meghívva és milyen családi-közösségi szerepet tölt be az adott esemény. Az ezredvégi nemzedék esküvői élményein keresztül sokat megtudhatunk arról, hogyan él, mulat és szeret ma Magyarország.

A cikksorozat záró része már a fiatalok egy szűkebb körére fókuszál: megkeressük a sikerhez vezető út történeteit. Mi ígér ma a magyar álom? Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a különféle területeken tehetséges és sokszínű családi háttérből származó fiatalok mennyire és hogyan képesek megtalálni helyüket a huszonegyedik század Magyarországán. Ebben külön kitekintést érdemelnek a kiemelkedően tehetséges emberek lehetőségei és a saját társadalmi helyzetüket megváltoztató, felfelé mobil fiatalok kihívásai-sikerei.

A felfedezésre váró történetek egy olyan nemzedék történetei, amelynek nagy felelősség van a vállán. Olyan időket élünk, amikor Magyarország körül egyre többen egyre sikeresebben zárják a szocializmusból a szabad világba átvezető utat. Nálunk pattog a labda.

Vissza a főoldalra