Menü
Sorozatok

25 éve, Szövet

Félegészség

Az elmúlt 25 évben egészségünk állapota sokat javult, soha nem éltünk olyan sokáig és olyan egészségesen, mint most. Azonban a hetvenes évek elején beleragadtunk egy olyan helyzetbe, amiből a rendszerváltással csak félig tudtunk kikecmeregni. Mai egészségi állapotunk annyival jobb a 25 évvel ezelőttinél, amennyivel rosszabb az osztrákokénál.

Megtört az átok

A születéskor várható életkor Magyarországon 2013-ben 75 év volt, ez majdnem hat évvel több, mint 1989-ben.

születéskor

Forrás: Világbank

 

A várható életkor 25 év alatti nyolc százalékos növekedése olyan adomány, amiben nem kell irigykednünk sem a nálunk jóval gazdagabb Németországra és Ausztriára, sem a többi visegrádi országra.

várható_életkor_anm_jó

Forrás: Világbank

 

Az 1989 és 2000 közötti időszakban is nőtt a születéskor várható élettartam, habár ezen az időszakon látszik a rendszerváltás utáni első 10 év nehézsége, amiről sorozatunk előző részében írtunk.

várható_életkor_jó

Forrás: Világbank

 

1965-ben 69-70 év volt a várható életkor mind nálunk, mind a többi visegrádi országban, mind Németországban és Ausztriában. A hetvenes évek elején azonban történt valami. A nyugati országokban a várható életkor gyorsabb, szláv sorstársainknál lassabb növekedésbe kezdett. A mi helyzetünk ezzel szemben 1993-ig nem változott, ekkor a magyar várható életkor még mindig 69 év volt, a többi visegrádi országban 2-3 évvel több, a németeknél és az osztrákoknál pedig 76 év. Ez volt az az év, amikor a várható életkor negyed évszázad késéssel nálunk is emelkedni kezdett.

65_13

Forrás: Világbank

 

Nem jött el a csoda

A többi országgal azonos arányú javulás ellenére ma rövidebb életre – 75 évre – számíthatunk, mint szomszédaink. A visegrádiakhoz képest pár év az eltérés, a példaképnek tekinthető Németországban és Ausztriában hat évvel hosszabb a várható élettartam.

Az egészségi állapot egyik legáltalánosabb mutatója, a Daly azt fejezi ki, hogy mennyi időt veszítünk az életünkből valamilyen egészségi probléma miatt. A mutató értéke két tényező összege. Az egyik tényező azt mutatja, hány évvel élünk kevesebb ideig, mint lehetne. A másik tényező a betegség miatti életminőség-romlást számszerűsíti az alapján, hogy életünk mekkora részét, mennyire teszi tönkre valamilyen betegség vagy baleset.

A megbetegedés okozta veszteség Csehország után nálunk csökkent leginkább a térségben. Ennek ellenére még mindig mi szenvedünk legtöbbet egészségi problémák miatt.

daly_100ezer_kicsi

Forrás: IHME – GHDx database

 

Nehéz szívvel

Életünket leginkább a szív- és érrendszeri problémák idő előtti megjelenése keseríti meg. Ezt követően a daganatos megbetegedések, illetve az izom- és vázrendszeri megbetegedések korai előfordulása a legkomolyabb gondunk. A baleset és erőszak ötször kevesebb veszteséget okoznak, mint a keringési problémák.

kördiagramm_vége

Forrás: IHME – GHDx database

 

Azoknál az egészségi problémáknál, ahol nem a körülményekre, hanem magunkra kellene figyelnünk, helyzetünk nem javult. Keringési bajaink csökkentek, a daganatos megbetegedések ugyanakkora problémát jelentenek. Lelki bajaink sem múltak, derekunk és nyakunk pedig jobban fáj.

elveszett életévek_daly_90_10

Forrás: IHME – GHDx database

 

A túlzott alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó májzsugor mellett egészségi helyzetünk leginkább azokon a területeken javult, ahol a baj forrása valamilyen tragikus esemény. Jóval kevesebb a baleset okozta egészségi veszteség, az öngyilkosság, illetve a más erőszak miatti betegség és halálozás. Balesetben és öngyilkosságban 5747-es haltak meg 2013-ban, ez kevesebb, mint fele az 1989-es értéknek.

baleset_még kisebb

Forrás: KSH

 

1990 és 2010 között ötödével javult a helyzetünk a keringési problémák területén, a többi visegrádi országban Szlovákia kivételével ennél jobban javult a helyzet. A gazdag országokban a szívhez, vérhez kötődő egészségi veszteség kisebb volt és jobban csökkent, mint nálunk. Ausztriában fele olyan gyakori az emiatt bekövetkező nehezebb élet vagy korai halál.

A daganatos megbetegedések területén picit javult állapotunk. Itt is az osztrákokat irigyelhetjük leginkább, nekik harmadával kevesebb életveszteséget okoz a rák, mint nekünk.

elveszett életévek_rövid

Forrás: IHME – GHDx database

 

elveszett_életévek_hosszú

Forrás: IHME – GHDx database

 

Súlyos örökség

Egészségesebbek lettünk, de szomszédainkhoz képest még mindig beteg nemzet vagyunk. Az egészségi állapotunkra vonatkozó adatok részletes elemzése közhelyszerű eredményre vezet. Hét fő okra vezethető vissza, miért is vagyunk betegebbek, mint lehetnénk. Ezek a következőek:

  • Rossz táplálkozási szokások
  • Magas vérnyomás
  • Dohányzás
  • Túlsúly, elhízás
  • Alkohol
  • Magas koleszterin

A jó hír, hogy ezen okok legtöbbjén tudunk változtatni: figyelhetünk jobban magunkra, erősíthetjük az egészségügyi rendszer megelőző szerepét. A rossz hír pedig az, hogy nehezen sikerül – a fenti lista 1990 óta nem változott. Saját magunkat, az egészségügyi rendszer zavarait és az egészséges életmódot kevéssé támogató közösségi hozzáállást egyaránt okolhatjuk: még jobban szervezi életünket a stressz és annak oldása, mint más országokban. Ahol csak vigyáznunk kell, nehogy bajba kerüljünk – például a balesetek és az erőszak esetében – ott sikeresek vagyunk. Ahol magunkra kellene vigyáznunk, ott megszokásunk, kultúránk még megkötnek minket.

Köszönet Bognár Gergelynek, Kiss Norbertnek és Vitrai Józsefnek szakmai tanácsaiért, Csonka Annának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.

A 25 éve sorozat korábbi részei

Jobban élünk-e, mint 25 éve? Az elmúlt 25 év nagy kérdése, hogy a megnyíló lehetőségek felszabadítottak-e annyi energiát, hogy azok a hétköznapi életet is jobbá tegyék. Ha nincs az életszínvonalban, egészségben megnyilvánuló eredmény, akkor a szabad gondolatra és cselekvésre épülő rendszernek nincs elfogadottsága.

Jobban keresünk-e, mint 25 éve?  25 éve Magyarországon jóval többen dolgoztak, a keresetek értéke pedig jelentősen emelkedett 1990 óta. Kevesebben dolgozunk, több pénzt viszünk haza. A vágyott nyugati életszínvonal azonban még messze van, régióbeli társaink fogyasztási lehetőségei pedig többet javultak, mint a mieink.

Váltófutás ólomsúllyal – miért voltak nehezek a rendszerváltás első évei? 1990 és 1993 között a nemzeti jövedelem ötödével csökkent, a családok fogyasztása és a gazdasági termelés csak 2000-ben érte el újra a rendszerváltás előtti szintet. Miért volt ilyen nehéz az elején? Erről szól 25 éve című sorozatunk harmadik része.

 

Szedjük össze együtt, miben jobb vagy rosszabb most, mint 25 évvel ezelőtt volt! Várjuk a hozzászólásokat!

Név

Email cím

Üzenet


Vissza a főoldalra