Menü
Sorozatok

25 éve, Szövet

Édesebb Otthon

 A rendszerváltás óriási és zömében pozitív változásokat hozott Magyarország lakáshelyzetében. A krónikus lakáshiány megszűnt, több lakásunk van, amelyek nagyobbak és kényelmesebbek, mint 1990-ben.

Miénk itt a tér  – több és nagyobb lakásban élünk

A rendszerváltás után a lakások száma látványosan gyarapodott: 2011-re mintegy 300 ezerrel lett több lakás, mint 1990-ben. A növekedés különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük: ebben az időszakban folyamatosan csökkent, mintegy félmillió emberrel lett kevesebb Magyarország össznépessége.

Lakásaink alapterülete is nőtt, az egy szobára jutó emberek száma is csökkent. A rendszerváltáskor tapasztaltakhoz képest átlagosan kevesebb emberrel kell megosztanunk nem csak a lakásunkat, fürdőszobánkat, de a szobánkat is. Persze a lakások zsúfoltsága több mindentől függ. Például a jövedelemtől: 2013-ban a legszegényebbek körében (a legalsó jövedelmi ötödben) 144 ember lakott 100 szobában, a leggazdagabb 20 százalék lakásaiban 69 ember osztozott 100 szobán. A gyermekes családok zsúfoltabban élnek az átlagnál (100 szobára 131 személy jutott 2013-ban) – ez pedig különösen igaz a három- és többgyermekes háztartásokra.

lakások szobaszám szerint
Források: KSH (Lakásállomány; laksűrűség)

 

Itt lakom látod, ez az a ház  – kevésbé szolid a kényelem

Lakásaink a rendszerváltás óta nem csak nagyobbá és több szobássá, hanem élhetőbbé, kényelmesebbé is váltak. A fejlődés mértéke ezen a területen megdöbbentő: majdnem 1 millióval több az összkomfortos lakás most, mint 1990-ben, míg a komfort nélküli, a szükség- és egyéb lakások száma pedig kevesebb, mint harmadára csökkent.

lakások komfortfokozat szerint
Forrás: KSH

 

A magasabb komfortfokozat a mindennapokban külön konyhát, fürdőszobát jelent. Mosdó, WC a lakásban, melegvíz, rendes fűtés – ez az elmúlt 25 év egyik legfőbb eredménye. 820 ezerrel több lakásban folyik iható víz a csapból. 870 ezerrel több helyen van meleg víz és 970 ezerrel több lakásban van vízöblítéses WC. Ez nem csak kényelmi változás: a higiéniai körülmények javulása egészségesebb életet tesz lehetővé.

WC_víz

Forrás: KSH

 

Megdolgoztunk érte

Rengeteg munka, spórolás, áldozatvállalás ölt testet ezekben az eredményekben. És nem csak építőanyagra, mesterekre ment a pénz. Először is a szocialista kvázitulajdon kusza viszonyait rendezni kellett. Ez a családoknak mai áron körülbelül 1600 milliárd forintba került. A kilencvenes évek elején félmillió állami bérlakás került magánkézbe. A lakók a valós érték töredékéért vehették meg bérleményüket, ez így is mai áron számolva 1550 milliárdba került számukra. 1991-ben a kedvezményes OTP lakáshitelek rendszerének megszűnésekor a lakosság akkori áron 59 milliárdnyi előtörlesztést fizetett, ez mai áron körülbelül 915 milliárdot tesz ki.

A tulajdonviszonyok rendezésének költségei

Lakások magánkézbe vétele:

Lakások átlagos értéke (1990-es árfolyamon): 200.000 Ft * lakások száma: 500.000 db = 100 millió Ft (1990-es árfolyamon számolva)

100 millió forint (1990-es árfolyamon) → 1550 milliárd Ft (2014-ben)

OTP előtörlesztés:

59 milliárd forint (1990-es árfolyamon) → 915 milliárd Ft (2014-ben)

Összesen: 1550 milliárd Ft + 915 milliárd Ft = 2465 milliárd Ft (2014-ben)

A lakásvagyon értéke mai áron legalább 6850 milliárd forinttal nőtt. Ez a szám alsó becslés, mert csak a lakásszám 300 ezres emelkedésével és az átlagos lakásméret 72-ről 78 m2-re való növekedésével számol, a komfortfokozat növekedésével nem.

A lakásállomány értékének növekedése

A lakásállomány értéke 1990-ben  (2014-es négyzetméteráron):

3,6 millió db lakás * 72 m2 * 152000 Ft ≈ 39400 milliárd Ft

A lakásállomány értéke 2011-ben (2014-es négyzetméteráron):

3,9 millió db lakás * 78 m2 * 152000 Ft ≈ 46250 milliárd Ft

Értéknövekedés: 46250 milliárd Ft – 39400 milliárd Ft = 6850 milliárd Ft

Felújítás, komfortfokozat emelkedése

Benchmark: Lakásállomány 1990-ben * 1,5 millió Ft

3,6 millió db lakás * 1.500.000 Ft =5400 milliárd Ft

Forrás: KSH (Lakásállomány, átlagos négyzetméterár)

 

A 25 év vagyonérték-növekedése több, mint ötöde az éves nemzeti összterméknek. Ha ehhez a tulajdonviszonyok rendezésének költségeit és a felújításokra, komfortjavításokra költött pénzt is hozzászámoljuk, akkor több mint dupla ekkora a számla. Ez hozzávetőleg 14715 milliárd forint, lakásonként pedig több mint kétévi átlagkereset a 2014-es országos számokat figyelembe véve. Családjaink lehetőségeik határain vagy azon túl költöttek lakásállapotaik javítására. Ebben kedvezményes állami hitelprogramok is segítették őket, ezek leállását követően a devizaalapú lakáshitelezés futott fel, majd omlott össze.

Drágább a rezsi

Lakásállományunk egyre nagyobb, lakásvagyonunk egyre értékesebb, miközben tágasabb és komfortosabb ingatlanokban élünk. A rendszerváltás utáni évek átalakulásainak másik folyton tapasztalt velejárója viszont a lakásfenntartás és háztartási energia költségeinek növekedése. A vezetékes gáz ára 2014 végéig 56 százalékkal, az áram ára 42,5 százalékkal nőtt az 1990-es árakhoz képest. A tűzifa ára viszont némileg csökkent.

A rezsiköltségek néhány tételének változását az alábbi táblázat szemlélteti:

kiadási tételek

Forrás: KSH

 

Átalakuló családok

Nemcsak az életkörülmények, hanem a lakásokat benépesítő családok is megváltoztak. Csökkent az egy családból álló háztartások/családháztartások száma, és megnövekedett az egyszülős háztartások száma. Ez következménye a válásszám emelkedésének, illetve a kevesebb házasságkötésnek és a kapcsolatok átalakulásának. Mindez arra figyelmeztet, hogy a több lakás sokszor nem a vágyak, hanem a kényszer eredménye.

Házt összetétel A

Forrás: KSH

 

Kisebb háztartások, magányosabb emberek?

Növekedett az egyszemélyes háztartások, illetve a nem családháztartások száma. Ennek egyik oka az egyedül élő idős emberek, az özvegyek és az elváltak számának növekedése – míg a nem családháztartások számának növekedése a későbbre tolódó családalapításhoz köthető. A kényelmesebb otthonok tehát sokszor a magányossággal és az egyedül vezetett háztartás kihívásaival járnak együtt.

házt összetétel B

Forrás: KSH

 

Szétköltöző generációk

A magányosság érzését talán az is növeli, hogy általában nem csak kevesebb ember, de kevesebb család is osztozik egy-egy háztartáson. Jelentősen csökkent az olyan háztartások száma, ahol két vagy több generáció él együtt, egy lakásban. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért feleződött meg a szocializmus idején sem túl népszerű többgenerációs háztartások száma.

házt összetétel C

Forrás: KSH

 

Kendőzetlen hajléktalanság

Miközben lakásainkat nagy munkával rendbe tettük, a rendszerváltással jelent meg a hajléktalanság jelensége. A szükséglakások fenntartása sokáig elfedte a szerencsétlen sorsú emberek helyzetét, viszont ezek megszűnése rengeteg embert tett a nyílt utcára. A hajléktalanok számáról nincsenek pontos adataink, a jéghegy csúcsát jelentő regisztrált hajléktalanok száma jelentős növekedésre utal. Amíg 1993-ban 3578 embert láttak el szállásán, otthonában, éjjeli menedékhelyeken, addig 2013-ban a regisztrált hajléktalanok száma már 11 187 volt.

Meleg lett a víz

Összességében azt látjuk, hogy a magyar emberek a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a gazdaság teljes mai méretének mintegy ötödével növelték az ingatlanvagyon értékét. Úgy tűnik, a munka meghozta gyümölcsét, több százezer új lakás, átlagosan tágasabb lakások és komfortosabb lakófeltételek formájában. Ebből a szempontból a rendszerváltás utáni ingatlanpiaci változások igazi sikertörténetnek tekinthetőek.

A sikert azonban a jobbra törekvés mellett olyan szomorú társadalmi folyamatok is mozgatják, mint a válások számának növekedése, a magányosan élő emberek táborának gyarapodása és sok ember utcára kerülése. A siker viszont siker. Nemcsak a három- és négyszobás lakások számának 430 ezres gyarapodása tölthet el jó érzésekkel minket, hanem az a tény is, hogy a rendszerváltáshoz képest 670 ezerrel több lakásban van WC és 870 ezerrel több lakásban van folyó meleg víz. A lakások több mint negyede ebben az időszakban vált a mai fogalmainkkal nézve is élhetővé.

Köszönet Horváth Áronnak szakmai tanácsaiért.

A 25 éve sorozat korábbi részei

Jobban élünk-e, mint 25 éve? Az elmúlt 25 év nagy kérdése, hogy a megnyíló lehetőségek felszabadítottak-e annyi energiát, hogy azok a hétköznapi életet is jobbá tegyék. Ha nincs az életszínvonalban, egészségben megnyilvánuló eredmény, akkor a szabad gondolatra és cselekvésre épülő rendszernek nincs elfogadottsága.

Jobban keresünk-e, mint 25 éve?  25 éve Magyarországon jóval többen dolgoztak, a keresetek értéke pedig jelentősen emelkedett 1990 óta. Kevesebben dolgozunk, több pénzt viszünk haza. A vágyott nyugati életszínvonal azonban még messze van, régióbeli társaink fogyasztási lehetőségei pedig többet javultak, mint a mieink.

Váltófutás ólomsúllyal – miért voltak nehezek a rendszerváltás első évei? 1990 és 1993 között a nemzeti jövedelem ötödével csökkent, a családok fogyasztása és a gazdasági termelés csak 2000-ben érte el újra a rendszerváltás előtti szintet. Miért volt ilyen nehéz az elején? Erről szól 25 éve című sorozatunk harmadik része.

Félegészség Az elmúlt 25 évben egészségünk állapota sokat javult, soha nem éltünk olyan sokáig és olyan egészségesen, mint most. Azonban a hetvenes évek elején beleragadtunk egy olyan helyzetbe, amiből a rendszerváltással csak félig tudtunk kikecmeregni.

Szedjük össze együtt, miben jobb vagy rosszabb most, mint 25 évvel ezelőtt volt! Várjuk a hozzászólásokat!

Név

Email cím

Üzenet


Vissza a főoldalra